Azt már régóta akartam irni, hogy P. ha nem orvos lesz, mint én szeretném, hehe, akkor az ügyvédi hivatást fogja választani. Úgy érvel, úgy egyezkedik, úgy vitázik, mint egy felnőtt, hihetetlen. Addig csűri-csavarja a dolgokat, mig egyszerűen rábeszél olyasmikre, amiket eredetileg nem is szerettem volna, de az indokainak nem tudok ellenállni. (Meg neki sem.) Múltkor AV mondta, hogy ők elmennek a Poolbeghez ugrálni a köveken, én maradjak itthon pihenni, mire tiltakozni kezdtem, hogy ne már, ne hagyjanak ki a buliból, erre P. elkezdte először kérlelni az apját, hogy dede, hagy jöjjek már én is, jó lesz az úgy, majd feltette a mutatóujját, hogy hohóóó, van egy ötletem, mi ugrálunk, te meg maradsz a kocsiban és pihensz ott, majd mint aki a gyerekével beszél, gyengéden hozzám fordult, hogy jó lesz ez igy neked? Azt hittem megzabálom.
Egyébként naponta több ilyen aranyos dolga van ám, de folyton elfelejtem lejegyezni őket... Hihetetlen egy fószer, hihetetlen, hogy még csak novemberben lesz 3,5 éves és már ilyen problémamegoldó módon gondolkozik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése