Mostanság Presser és Charlie után (utóbbit tegnap látta először egy fotón, teljesen kiakadt, hogy lehet ilyen öregen énekelni) P. nagy kedvence lett a Padlás. A kocsiban folyton az megy, eddig a Szilvásgombóc volt a sláger, most az Örökre szépek a menő, még hozzá az a rész, hogy "... ott van a múltunk egy távoli tájon s az elveszett éveket el lehet érni újra...", hát meg kell mondjam, mindig könnyes lesz a szemem, ahogy P. teli torokból orditja ezt a versszakot, egyrészt baromi aranyos, ahogy nagy átéléssel énekel, másrészt meg idén annyian meghaltak körülöttem, hogy nem tudok nem arra gondolni, milyen fekete év volt ez a 2013-as...
Hát nem aranyos?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése