Tegnap + ma - holnap

Szóval tegnap. Természetesen tegnap délelőtt sem tudtunk a fenekünkön maradni, ezért kocsi nélkül nekivágtunk Malahide-nak. A vicc az, hogy a 8.45-ös dart után a következő a 9.44-es, azaz óránként (!) dönthet úgy az ember lánya, hogy eltömegközlekedik egy szomszédos városba, hát röhej a köbön, én mondom. (20 km sincs szerintem az egész, inkább 15...) No mindegy, mázli, hogy a kézműveskedés fél 11-kor kezdődött, igy a 3/4 10-es dart elég volt, nem kellett a korábbit elérnünk. P. nagyon élvezte, hogy ezer év után újra dartozunk, nagyon lelkes volt, hogy ez egyszer nem autózunk. A foglalkozás fél 11-fél 1-ig tartott és be kell valljam, nem unatkoztunk. Ez most nem Kerekitő volt hálistennek (azt P. nem szereti), hanem igazi, valós gyerekfoglalkoztatás, mesével, tizóraival, kézműveskedéssel és rengeteg gyerekvisitással. Az 1-es dartot értük el, igy 2-re már itthon is voltunk (késett a járgány, de meglepő), majd egy villámebéd után P. fél 3-kor már aludt is. Délután AV végre elhozta az autót a szerelőtől, igy mig ők kipróbálták, mit tud A Skoda, én leléptem moziba. Teljesen véletlenül Gyöngyi is ott volt, igy életemben először nem egyedül moziztam a szabad estémen. Az Enough Said-et néztük meg, amit bátran ajánlok mindenkinek, aki nem vágyik mélységekre, akinek a mélység nem mámor, csak egy gyanús szekértábor. Még viccesnek is mondanám ezt a filmet, de talán az aranyos találóbb: olyan kis egyszerű, kiszámitható, unalmas szerda estéhez illő darab. Jó, na.
A ma reggel izgalmasan indult: végre élesben is kipróbáltam a kocsit (eddig egy métert sem vezettem, ami nem meglepő, mert vagy nem volt rajta biztositás vagy szerelőnél volt) és most úgy érzem, fog ez menni... Igaz, akkora, hogy Onedin kapitánynak érzem magam benne, de a Lidl-nél tudtam parkolni és az már valami hehe. Ha egyszer az életben még dolgozni fogok és felvet a pénz, tuti, hogy összespórolok majd egy villámszerű, kicsi, robbanékony női autóra, mert ez az Octavia szerintem a legférfiasabb (értsd legkockább, legszürkébb, leglomhább, legböhömebb) autó, amiben valaha ültem és kicsit úgy érzem, elnemtelenedem benne, igaz, ez kicsit furcsának tűnhet, miközben egy kosárlabda van a hasamhoz erősitve. Mindenesetre az első két út után (az oviba oda, majd vissza illetve még egyszer oda és vissza) azt mondom, jó kis autó ez, pontosabban nagy: a váltó talán jobb, mint a Mazdáé, a kuplung viszont sokkal érzéketlenebb és úgy összességében nehezebben gyorsul, mint a Demio, de ha megindul, úgy érzed, hogy egy tankban ülsz, ami sosem fog megállni. Viszi a lendület, na. Mázli amúgy, hogy az oviba viszonylag széles út vezet, egyelőre elképzelésem nincs, mit fogok tenni, ha a gps egy szokásosan keskeny dublini utcába vezet vagy valahol parkolnom kell, de egyelőre még barátok vagyunk, a Skoda meg én.
És akkor jöjjön pár kép, elvégre Halloween van vagy mi:

Úton Malahide-ról hazafelé

Ezeket csinálták az oviban: a kis csomagban két denevér alakú süti volt, amit ők sütöttek a kiskonyhában, a "cserépben" meg pár tökmag van elültetve, nem tudom, mi végre

 Ezeket csináltuk Malahide-on, egy tök, egy ökröcske és egy fekete cica, aminek a szemét P. választotta haha (volt egy kekszpók is, de azt megettük)

 Ennyi volt a "smink" amit engedett, pontosabban ennyi se, mert már a kocsiban letörölte az orrát. A kesztyű azért klassz szerintem. 

És a hires csokis alma (nem volt jó)