Mert hogy jövő pénteken már itt lesz Anyu, hogy az azt követő szerdán hazarepitsen... Hihetetlen, hogy elszállt ez a pár hónap, tudom, közhely, de tényleg, atyaisten, hát november van.
Péntek reggel leadtuk P.-t az oviban (azért adtuk, mert AV jött velem), majd beugrottunk a jelmezboltba, mert AV-nak beugrott, hogy Halloween-re való tekintettel mindenki beöltözik a Cégnél. Klassz. Rövid válogatás után egy rasta-parókára esett a választásunk egy kis kötött sapkával, amihez vettünk egy óriási fém-peace-jelet is és ennyi. Szörnynek, zombinak, hullának eleve nem akart beöltözni, pedig azok a jelmezek már fél áron búsultak a polcokon, de túl finom lélek ő ahhoz, hogy vaduljon, ez a vagány paróka viszont pont neki való volt. Miután megvettük a szajrét, elvittem AV-t a dart-hoz, én meg elgurultam a Nutgrove Shopping Centre-be. Nem akartam semmi különöset venni ezúttal, csak szerettem volna beülni teázni valahová és szerettem volna egy jót reggelizni. A tea mellé végül ekler fánkot ettem, mert múltkor már megszivtam a scone-nal és ahogy megtapogattam a fogóval (elnézést), most is éreztem, hogy kopog, mint a kő, hát nem, inkább hizom, de száraz scone-t nem eszem, mert annál undoritóbb nincs. Reggeli után végigjártam a boltokat: Penneys, Dunnes, Tesco, Claire's, Dealz, de néhány apróságon kivül nem vettem semmit, mert most nem volt célom, csak lógni akartam, sétálni meg nézelődni. 1-re P.-ért mentem, hazajöttünk ebédelni, majd miután elaludt csináltam néhány kókuszgolyót. Mivel este AV már fél 6-ra itthon volt, elugrottam úszni (immáron 4x voltam, juhúúú, mióta elhatároztam, minden héten el tudtam menni, szuper), majd este még összedobtam egy rakott krumplit, gondolván, hogy ha ma kirándulunk vagy játszózunk ne kelljen hazarohanni főzni.
A kirándulós / játszós tervbe P. szegény persze beleronditott, ugyanis 38 fokos lázzal kelt... Murphy, hogy pont tegnap este gondoltam arra, hogy milyen király, hogy az ovi ellenére alig volt beteg még - és erre tessék, nem telik el 8 óra és lázasan ébred... Nem értem egyébként én ezt, hogy van, de bármiről beszélek, bármire gondolok hálával, az rövid időn belül tuti a visszájára fordul. Nem hiszem, hogy anti-őrangyalom van, mert ahhoz túl mázlistának érzem magam, de az biztos, hogyha azt irom ide, hogy P. mostanság jól alszik, akkor másnap borzasztó éjszakánk lesz; ha azt irom, hogy javulnak a kaki-gondok, akkor egy hétig semmi nincsen; ha azt irom, hogy milyen jól viselkedik mostanság, akkor pár óra múlva megvadul stb stb stb. Múltkor elkezdtem nézni a Titok cimű valamit, de 10 percnél tovább nem birtam, mert egyszerűen nem tudok hinni ebben a nagy bevonzásban, mert az ilyesmi nálam eddig csak forditva működött. Ha jó dolgokat képzelek el magamnak, akkor abból tuti szivás lesz, ha viszont szart vetitek előre, akkor általában valami kellemes meglepetés ér - és nem azért, mert a pozitiv vagy negativ nézőpont miatt a semleges kimenetelt másképp itélem meg. No szóval mára a kinti programokat kilőttük, helyette itthon pakolásztunk, játszottunk és én a magam részéről átválogattam a P. szobájában lévő nagy szekrényt, mit viszünk haza onnan és mit nem. Most AV épp tolatóradart szerel az autóba, P. pedig az istennek nem akar aludni, pedig egész délelőtt azt hajtogatta, milyen fáradt. Ennyit a lázas gyerek sokat alszik örök igazságról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése