A hét

A héten tehát nagyjából itthon voltunk. Vagyis nem is, hétfőn Peti még volt oviban, azalatt mi Pajával a Dundrumban lébecoltunk: voltunk Tescoban meg vettem Petinek egy hullaHÖPP karikát (igy mondja, nincs mese) és égen-földön ugrálókötelet kerestem, de csak olyat találtam, ami vékonyabb volt a kisujjamnál, igy azt nem tudtam szerezni.
Kedd reggel Pepe már nem ment oviba, mert behőemelkedésezett (a köhögése mellé), igy itthon múlattuk az időt, hűűű, de jó volt. (Tényleg jó volt, nem irónia, mondjuk főleg Palika örült, hogy nem kell autózni annyit, de mi is élveztük a helyzetet.) Délelőtt sütöttünk sajtos kekszet, délután meg kézműveskedtünk, illetve Palikával én este elsétáltam a Tescoba is ezért-azért, mert úgy gondoltuk, neki azért kéne némi levegőzés.
Szerdán - vagyis tegnap - délelőtt még nem voltunk sehol, délután viszont, mikor AV megjött 3 körül (még két hétig szerdán fél napos és csak a többi napon megy teljes napot), Petivel elmentünk a Blackrock Shopping Centre-be, ugyanis még 26-án (!) rendeltünk neki az amazonról egy LeapReader-t meg egy könyvet (The Crunching, Munching Caterpillar - ezt az oviban hallgatták sokat és imádja, konkrétan megőrül érte, úgyhogy gondoltuk végre valami angol nyelvű, amit szeret, megkapja, hát hóóóógyne, azonnal) és erre tessék: még mindig nem jött meg... Csórikám már péntekre várta, mert azt irták, július 5-7 között megérkezik, hát a fenéket, ma 10-e van és még mindig sehol a cucc... Tegnap felkerekedtünk hát és próbáltuk itt megvenni - mondanom sem kell, nem találtunk egyetlen példányt sem, nagyon népszerű lehet ez a mese... (Haha.) Szóval megnéztük Blackrockban, majd továbbautóztunk Dun Laoghaire-be is és semmi. Sehol semmi. Mivel Peti eléggé be volt zsongva, negyedik könyvesboltban rákattant a The Very Hungry Caterpillar-ra, úgyhogy mivel ahhoz is volt CD, megvetette velem azt, mondván azt is szokták hallgatni az oviban... Én naivan rábólintottam a bizniszre, bár 13 eurót kicsit homlokráncolva adtam ki egy puhakötésű, nagyjából tiz oldalas füzetkéért, de gondoltam sebaj, van hozzá CD is, úgyhogy biztos megéri - ahhha, a CD-n az iró felolvassa a művet nagyjából 4 perc alatt és szevasz. Nem kicsit voltam ideges, mikor kiderült, hogy ennyi az egész, de mára már megnyugodtam, több is veszett Mohácsnál, igy jártunk, ez a hülye kukac amúgy is az ir gyerekkultúra része, mindenkinek megvan, no hát most már mi sem lógunk ki a sorból...
Ma, mivel már elmúlt Pipi hőemelkedése, volt oviban és amig ő summer campezett, mi Pajával beugrottunk a Supervalu-ba és vettünk dinnyét, mandarint, banánt meg frissen facsart narancslét.
Hát itt tartunk.
És akkor két Paja:

A nyűg oka(i)

Csikorgat és kúszik (nyakkendőben, mert egy úriember)