Péntek éjjel Palcsi egyszer kelt, fél 6-kor, majd 6-tól aludt még 3/4 7-ig, igy egész kipihenve ébredtünk.
Délelőtt elvonultunk közösen a Kukacos játszótérre (Palmeston Park) és mig AV Palikát tologatta, én Petivel játszóztam (szaltózott is egyet a hintáról, mert hason feküdt rajta és fellenditette a lábát, jajj). Ebédre krumplilevest főztem, ami elég felejthető lett, igy AV ebéd után elment a Tescoba tejért, hogy este süthessen palacsintát. Amikor Paleszt letettük aludni, Petivel felkerekedtünk és elautóztunk Bray-be a Summerfest-re, AV meg Palika álmát őrizte. Vicces, hogy tőlünk a bray-i lemenőig kevesebb idő alatt értünk el, mint onnan a központig, akkora volt a dugó... Mázlim volt viszont, mert öt percen belül leltem parkolóhelyet, szemfülességem határtalan. Peti a szokásos busz után kipróbálta a hernyót, de annyira nem tetszett neki, mert szédült, majd életében először felült a körhintára is, no az viszont nagyon bejött, nevetett meg minden, tök aranyos volt. Ezeken az attrakciókon kivül volt még vagy hat neki való játék, de általában három dologra ülhet fel, igy nem is tiltakozott, mikor mondtam neki, hogy ennyi volt, menjünk fagyizni. Sajnos mivel a csokifagyi kiégett nála, mostanság mindig epret kér, úgyhogy kénytelen voltam két gombócos tálacskát venni, mert a Gino's gyümölcsfagyijai számomra nem túl nyerők és most, hogy végre Palika nélkül jártunk Bray-ben, gondoltam én is megérdemlek végre egy gombócot. (Ha csokit kért volna, elfeleztük volna, mert bazi nagy egy adag, de igy saaaajnos....) Fél 6-ra értünk haza, visszafelé szerencsére nem volt dugó. Itthon gyorsan megetettem Paját, beszéltem Anyuékkal és fél 7-kor berángattam a kocsiba Palkókát, hogy elmenjünk bevásárolni a Tescoba. (Imádom, hogy csak én vezetek, két gyereket meg nem lehet AV-re hagyni, ehhhhh...) Negyed 8-ra otthon is voltunk a nagybevásárlásból, igy kezdődhetett az esti rutin: vacsoráztatás, fürdetés, altatás... Fél 12-kor kerültünk ágyba, ami hiba volt, mert Paja 3/4-kor kelt enni és ezt a jó szokását fél 3-kor és fél 6-kor is megismételte, majd 7-kor végleg kipattant a szeme és kezdte a vasárnapot. Mit ne mondjak, nem voltam túl kipihent, amikor kivonszoltam magam a nappaliba reggel.Ennek ellenére délelőtt mig Paja aludt 45 percet, főztem, mint a gép: baracklevest csináltam meg mézes-citromos csirkemellet rizzsel és diós-mogyorókrémes sütit. A fiúk elvonultak a Grand Canal-hoz sütizni meg bicajozni, mire hazaértek, mi már Palikával messze jártunk: betettem ugyanis a kocsiba és eltéptünk a St Stephen's Green-be, mert reméltem, hogy az ottani Mothercare-ben lesz vagy talpas vagy sima babagatyó (aminek nem szoros a gumija, hanem ilyen baba terhes gatya haha). Természetesen nem volt, sőt, a hülye Mothercare csak délben nyitott, pfff. Sebaj, a Dunnes-ben vettem három rugit azért, mert abból kifogytunk rendesen: valahogy Peti régi rugijai eltűntek. Body-k, ingek, kabátok vannak - rugik nincsenek. Érthetetlen. Fél 1 körül értünk haza, hálistennek Paja bealudt a hazaúton, igy volt fél óránk megebédelni hármasban. Ebéd után még marhultunk kicsit, majd mikor Palika fél négy körül bealudt, Petit felpakoltam és elmentünk LUAS-ozni. (Mondtam, hogy aktivak voltunk, na.) A Charlemont megállóig kocsival mentünk, ott leparkoltunk és elmentünk egészen a The Gallops nevű megállóig. Vicces, életemben egyszer utaztam eddig ezen a vonalon (a piroson talán négyszer haha), hiába, nem igazán szeli keresztül-kasul a várost a villamos... A Gallops-nál leszállva elsétáltunk egy játszótérig (Orby Park), majd némi játszózást követően hazaindultunk. A LUAS oda- és visszafelé is gyorsan jött, öt percet sem kellett várnunk és ott volt. (El kéne adni a buszflotta felét és épiteni még vonalakat, sokkal jobban járna mindenki, eskü...) Hazafelé - már kocsival - beugrottunk kenyérért egy benzinkútra (máshol nem tudtam megállni), majd 6 körül értünk haza, fáradtan, de élményekkel gazdagon (haha). Este AV még elvitte Palikát sétálni egy fél órára (ezen jól összevesztünk*), majd 9-re és fél 10-re dugtuk ágyba a kölyköket, hogy hamarosan folytatódhasson a mókuskerék egy következő héttel.
* Palika rászokott, hogy délelőtt alszik 45 percet, majd délután 1,5 órát két részletben (vagy forditva, délelőtt alszik egy hosszabbat egy rövidke ébredéssel és délután szunyál 45 percet), de ha 5 előtt ébred fel, akkor még engedem, hogy 7-fél 8 között szunditson egy 10-20 percet, mert akkor kibirja a 8 órás fürdetésig és szokásosan 9-negyed 10 között alszik el. AV (és Nagyi) kitalálta, hogy kegyetlenség 10-20 percet aludni hagyni szegényt (nem ébresztem fel, 20 perc után mindig felkel ilyenkor), úgyhogy tegnap, mikor elvitte sétálni AV, nem engedte, hogy elaludjon! Azt hittem, megbolondulok, egyrészt, mert nem tudom, mit nem lehet azon felfogni, hogyha fél 5-kor (vagy előtte) felkel Palika, majd 8-kor fürdik, akkor negyed 9-kor már nincs ereje enni sem, üvölt, nyikorog, szenved, nem eszik normálisan és beájul fél 9-kor, ami azt jelenti, hogy tuti ébred 10-11 körül, mert éhes (ha hamarabb fürdetjük, mondjuk fél 8-kor, akkor meg 8-kor már alszik és akarja a halál 5-kor kezdeni a napot...); másrészt meg mert rühellem, hogy már megint jobban ismerik a saját gyerekemet nálam. Nem értem, minek hasonlitgatni: ha közlöm, hogy Palika (és Peti sem anno) soha nem alszik többet babakocsiban 45 percnél, akkor minek kötni az ebet a karóhoz, hogy biztos azért ébred 45 perc után napközben, mert keveset van szabad levegőn, hiszen az ő gyerekei 2-3 órákat is aludtak kinn? Vagy ha mondjuk, hogy Peti már alszik délután, akkor miért kell vészmadárkodni, hogy az egészségtelen, hiszen az ő gyerekei 6-7 éves korukig** aludtak minden délután? (És most őszintén, mit csináljak, hogy vegyek rá egy 4 éves gyereket arra, hogy aludjon, ha nem álmos? Zsaroljam meg? Haha...)
** mellesleg én meg nem aludtam csomószor már 4-5 évesen sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése