És akkor utolértem magam

Kedden kezdődött tehát ez a hét: Petit elvittem oviba, majd hazafelé beugrottam a Supervalu-ba vásárolni ezt-azt. Délután a Nagyi bement a városba, én meg sütöttem egy ál-brownie-t, ami egész jól sikerült. A nap kifejezetten sikeres volt, mert Palika irtó aranyosan eljátszott szinte egész nap, illetve elvitték a régóta meghirdetett szőnyegünket is, amit még Paul-nál használtunk (jaj, Pipike azon kezdett el mászni, jajjj).

Szerdán délelőtt Petit elvittem az utolsó közös programunkra: ezúttal a St Anne's Parkba mentünk játszózni. Nagyon jól telt a délelőtt, nem elég, hogy péppé hintázta magát Peti, csomót mászókázott is, ami nála nagy szám. (Kicsit aggódom emiatt, bevallom, nem egy mászós fajta, csúszdázni sem szeret nagyon, attól tartok, én rontottam el, mikor anno mindig óvtam-védtem, hogy jajj, ne mássz oda fel, jujj, vigyázz... No mindegy, majd Pajánál ügyesebb leszek.) A játszó után Pepi kikönyörgött magának egy fagyit (jaj, hogy utálom a '99-t, nem tudom elmondani: lehűtött tejszin egy vagyonért és bakker van képük ezt fagyinak hivni... Alig van olyan hely, ahol kapható normál fagyi, nem csak ez a szar, tök gáz, igy nő fel csóri gyerek, hogy a fagyi valami tejszin-izű, puha valami, amit gépből nyomnak ki, kizárólag egy izben, mert annyi eszük nincs érted, hogy adjanak hozzá egy kis csokit vagy epret vagy mit tudom én mit, tutti-fruttit...) A játszózás és a fagyi után, hogy nekem is legyen valami kis örömem (haha), kigurultunk a Dollymount Beach-re, de sajnálattal láttam, hogy lezárták a partra vezető utat... Oké, most igy Petivel oda tudtam volna sétálni, de bakker ez azt jelenti, hogy amig Palika nem tud gyalogolni, számunkra Dollymount elérhetetlen lesz, mert ahhoz, hogy lesétálj a vizig, rengeteget kéne a homokban menni és ugye babakocsit homokban csak a hülyék tolnak. Állitólag azért zárták le az utat, mert egy bénabéla beleragadt a homokba és a mentők nem tudtak bemenni érte az ott parkoló kocsik miatt. Pf. Szomorú vagyok, mert Petit rendszeresen altattuk úgy, hogy kiautóztunk Dollymountra, szippantottunk egy kis tengeri levegőt és kanyarodtunk is hazafelé, hogy ha felébred 45 perc után, pont már otthon legyünk - no ez Palikával most felejtőssé vált a lezárás miatt. Szipp. Nem minta az elmúlt 7 hónapban felmerült volna ez az altatási lehetőség, de érted. Délután Nagyi megint a városban lófrált, mi meg a fiúkkal Herbert Parkoztunk. Jó volt, Palika hazafelé elaludt, úgyhogy az este nyugisan telt (volna, ha AV-vel nem veszekedtünk volna)...

Csütörtökön, vagyis ma, mivel AV egyetlen rövid nadrágja, ami felmegy rá, elkopott itt-ott, ovi után beugrottam a The Park nevű helyre, a Heaton's-ba. Nagyon ügyes voltam, mindenkinek hoztam valamit: AV-nek egy gatyót, 5 zoknit meg egy pólót, Petinek egy Thomas DVD-t, Pajának egy kertésznadrágot, Nagyinak egy cipőt, magamnak meg egy pulcsit. (Mindezt 46 euróért, oh yeah.) A Mothercare-be is benéztem, mert szerettem volna venni ilyen feeder-t, de persze nem volt, talán égi jelként... Fél 12-re értem haza, összeütöttem némi ebédet és rohantam Pipiért az oviba. Most fél 5, Nagyi elment, itt maradtunk újra egyedül.
Amig itt volt, nem mertem leirni, de ég és föld volt ez a mostani látogatás meg az előző... Szinte semmi konfliktus nem volt közöttünk, csomót segitett, szórakoztatta Palikát és Petit is, sokszor még ő védte meg Petit, mikor túlságosan szigorúak voltunk vele... Teljesen el vagyok képedve, milyen jól sikerült ez a két hét és hogy elszállt.
Hümm.