No mi ez?

• 21.30 - 23.00 - 00.00 - 1.00 - 2.00 - 3.30 - 4.20 - 5.20 - 6.20 - 7.15 - Igen, Palika éjjeli ébredései. Már csak röhögni tudok rajta. AV teljesen ki volt reggel, mikor mondtam, hogy nem, nem aludta át az éjszakát Paja, mert ő csak a fél 4-es ébredésre emlékezett, a többire nem, olyan kussban nyomtuk az éjjelt. Mondjuk én sem értem, miért kelegettem most ilyen lazán, az a tippem, hogy azért, mert most sirt, felállt, kivettem, etettem, visszatettem, aludt, 10 perc alatt lezavartunk egy-egy menetet és ez igy jóval könnyebb, mint amikor virrasztani kell mondjuk 2-től fél 5-ig egy szuszra. Attól a falat kaparom, komolyan, olyan mérges vagyok. Ez igy még a jobbik eset. 
• Tegnap kipróbáltam a Lidl-ös cookie-port, hátha tudok belőle puha cookie-kat sütni, hát nem jött be, ölni lehet velük, olyan kemények lettek. Lehet, hogy túlsütöttem, szóval valószinűleg adok még egy esélyt, de áááá. 
• Paprikás krumplit főztem ma ebédre, alig várom, hogy dél legyen és ehessek, van itthon jó kis kenyér, uborka, hahhh, az élet apró örömei. Peti a tegnapi marhapörköltből kap, bár már tegnap is húzta a száját (Azt mondd meg, miért kell nekem minden nap húst ennem, hm? - szinte toppantott is a lábával, de rossz napot fogott ki, úgyhogy úgy leorditottam szegényt, hogy utána alig győzte falni az ebédjét... Később meg is sajnáltam, de hát basszus, tök finom kis marhát adtam elé, sült krumplival (!) és erre nekiállt fujjogni, hát Afrikában éheznek, basszuskulcs.)      
• Tegnap este amúgy voltam jógán, 6-tól fél 8-ig, vicces volt, ez volt életem első jóga órája, úgyhogy keményen hegyezni kellett a fülem, épp mit kéne csinálni... A többiek persze már régi motorosok voltak, hát igy jártam, azt hiszem majd nézek pár youtube videót, hogy megtanuljam az alapállásokat és ne csak nézzek kukán (vagyis inkább buzgón), mi az, hogy kobra vagy mit tudom én, majom. Ettől függetlenül jó lesz ez, 10 hét, 15 óra összesen, jó kis alap lesz szerintem, örülök, hogy végre elkezdtem valamit "sportolni", még ha ez nem is igazi sport, de érted. 
• A gyűrűm egyébként még mindig nincs meg sajnos, tisztán emlékszem, hogy az asztalon hagytam, mikor nekiálltam gyúrni a kiskifliket, de mire másnap dél körül elkezdtem a pizzatésztát összeállitani és feltűnt, hogy hopp, hát nem kell levennem, már nem volt ott persze. Elképzelésem sincs, hová tűnt, nagyon szomorú.
• Aztán mi van még: Tegnap voltunk a Herbert Parkban hintázni ovi után, hátha a vesztibuláris ingerlés segit Palikának jobban aludni (HA-HA-HA), jó volt, főleg azért, mert végre kimoccanhattunk, mert olyan igazi jó kis magyarországi hideg volt: szél sem rebbent, ág sem mozdult, nem volt pára, kicsit sütött a nap, a föld kopogott a száraz hidegben... Ahhh, hát ez már valami, ez mondjuk most kifejezetten hiányzik otthonról, ez a normális, száraz tél, mikor hideg van ugyan, de nincs nedvesség, szél, broáf. 
• Este rendeltem a Supervalu-tól, ma hozzák 6-8 között, kiváncsi leszek, honnan, mert a Tesco ugye Clare Hall-ból jön, ami közröhej, remélem a Supervalu-nak több esze van.  
• Jött levél, hogy Petit felvették a St Brigit's-be, fáj a szivem nagyon, szeretném, ha oda járhatna, két centire van, de persze ha megyünk Amerikába, ettől is elbúcsúzhatunk természetesen, pedig tök egyszerű lenne az élet, ha oda járhatna, a Tesco mellett van, 15 perc maximum gyalog, az ovi közelében.  
• Sokat gondolok mostanság Magyarországra, ami ezzel az Amerikával még távolabbra került. Mint egy réges-régi szerelem, olyan lett, már nem is emlékszem rá, milyen volt ott élni, csak fájóan hiányzik a házunk, már ahol felnőttem és rossz belegondolni, hogy lehet, hogy most majd évekig nem látom viszont. Mindemellett Irországot is siratom, hogyne, hiszen Petit itt neveltem, az összes gyerekes élményem ide köt szinte, neki ez az otthona, számára a Balaton, a Mátra semmit sem mondanak, a Panda Cafe és a hosszú csúszda viszont annál inkább és most maró kettős honvágyam van, siratom a végképp elsüllyedt magyarországi emlékeket és az elmúlt 5-6 évet is, amit itt töltöttünk.     
• Tegnapelőtt Palika életében először evett tejpépet, banánosat, biot. Még Anyuval hozattam ezer éve, most gondoltam kipróbáljuk (úgysem fogjuk kicipelni Amerikába) és szereti. Meglepő módon szereti. 
• Innen jut eszembe: elkezdtem úgy élni, mint ahogy az egyszeri néni ajánlja, aki a halála előtt jön rá, hogy nem hordta eleget a szép kombinéját, mert mindig a tökéletes alkalomra várt... Tekintve, hogy nem fogunk semmi "feleslegeset" kivinni, elkezdtem megenni a felhalmozott finomságokat, elhasználni a félretett kozmetikumokat és egyébként is, tartós tejet nagy kiszerelést már nem veszek semmiből... Persze még mindig nem 100%, hogy megyünk, de már megjött a hivatalos ajánlat és abban az áll, hogy február 19-én AV ott kezd. Mondjuk ez hahaha kategória, de akkor is. Elég valószinű most, hogy költözünk. Szippppp. 
• Ovi előtt - mivel Pali 1 óra után felkelt az alvásból grrrrrr (ennek ellenére délután is csak kemény fél órát tudott hunyni, szuper) - elmentünk a Nutgrove-ba. Bár csak 45 percünk volt, hogy visszaérjünk Petiért az oviba, sok mindent intéztünk, visszavittünk egy inget meg egy pulcsit, mert mindkettő kicsi lett a fiúknak, vettünk egy vicces kesztyűt Petinek; beugrottunk a Dealz-be almás szeletért; a Tescóba kenyérért és a postára, mert eladtam ugye a Bondolino-t, de a használati utasitást kifelejtettem és most pótoltam. Palika elég nehezen viselte a megpróbáltatásokat, de igy járt, legalább sok mindent kipipálhattam ma a kis to do listemről. 
• Mint irtam, elment a Bondolino, jaj, jaj, nagyon siratom még mindig. Mondjuk feladni nem volt könnyű, mert a "mi postánknál" lehetetlenség parkolni, egy fickót kértem meg, aki csak úgy ült a kocsijában, hogy ugyan már induljon már el lassan, mert kéne a helye (nem röhög), hogy beugorjak feladni egy csomagot... (Gyalog is mehettünk volna persze, de nem volt kedvem a szélben és esőben odatolni Paját...)
• A hordozó mellett amúgy igyekszem túladni még pár dolgon, meghirdettem az utazóágyat (€20 + €15 a matrac hozzá, szerintem a kettőt együtt elviszik €20-25-ért), a légzésfigyelőt (€70 - örülök, ha €40-45-ért elmegy, pedig bazi drága volt) és most még felteszem az autós hordozót meg pár apróságot. Mondom én, hogy kilóg a lólábunk...