Az Alkudós mellett van még egy kedvenc használt cucc vásárlóm, a Lusta.
Általában pesti (vagy budai, az még viccesebb) és bazmeg két villamosmegállót nem tud megtenni, még tőlem várja el, hogy házhoz szállitsak egy 5-600 Ft-os semmiséget.
Sőt. Van, hogy nem tőlem, Anyutól várja el ezt. Még mikor otthon voltunk, eladtam egy kis takarót 600 Ft-ért, de időközben visszarepültünk, nem történt meg az üzlet, ezért megkértem Anyut, ugyan vigye már be egyszer Pestre a takarót, ha megy a tesómékhoz. Nagy nehezen egyeztettünk egy napot, ami Anyunak meg a vevőnek is jó volt és bakker erre kitalálta, hogy ő nem tud elmenni a Nyugatiig a Blahától, mert terhes, mi lenne, ha Anyu vinné oda neki a takarót...
Anyu, aki 62 éves, vidékről vonatozik fel 40 km-t, bérlete nincs, vagyis költsön 2x350 Ft-ot villamosjegyre, mert Őfelsége Terhes. Nem veszélyeztetett terhes, nem kórházban kell feküdnöm terhes, nem mindenórás terhes, egyszerűen huszonsok vagy harminckevés hetes terhes. Hát jézusom. Kedvem lett volna azt válaszolni neki, hogy figyu, én harminiksz hetesen hazarepültem egy három évessel, úgyhogy ha annyira kell ez a szaros kitakaró, akkor bizony legyél kedves megtenni pár villamosmegállót és találkozzál Anyámmal a Nyugatinál, de visszafogtam magam, egyszerűen mondtam, hogy no nem, ennyit erről, nem kérek több szivességet Anyukámtól, le vagy te ejtve.  
Hasonló okok miatt dőlt dugába amúgy egy könyveladásom is, mert a csaj a Városligettől nem volt képes eljutni a Nyugatiig. (Troli. Kisföldalatti meg metró. Bármi. Busz. Alátét. Mutassatok egy pestit, akinek nincs bérlete és / vagy kocsija... Mert én most úgy leszek otthon, kocsi és bérlet nélkül. No vajon vállalok-e házhozszállitást. No vajon.)