No akkor a második hét.

Hétfőn a Westend-nél eladtam pár dolgot (három vevővel beszéltem meg találkát, az egyik elfelejtette (!), de leszarom már - ott mondjuk nem voltam túl happy, hogy 45 percig álltunk Petivel az ezer fokban), majd ha már ott voltunk, elbuszoztunk a Palatinusra. Bár hétköznap volt és a belépőt igen borsos áron adták (4900 Ft egy felnőtt meg egy gyerek jegy), iszonyat tömeg volt és furcsa módon rengeteg volt a hogy is mondjam sok-sok gyerekes cigány család. Ezer éve jártam a Palatinuson, jó kis hely egyébként, egy baja van, hogy semmi árnyék nincs a medencék fölött, igy felhőtlen napokon úgy le lehet égni, mint annak a rendje... Peti roppantul élvezte a strandolást amúgy, ki sem lehetett vakarni a vizből, 3 körül tudtam rávenni, hogy ebédeljünk (evett egy lángost haha, én meg egy gyrost nyomtam le) és még a fagyi hivószóra sem pattant ki a vizből egyből, ott is kérette magát, hogy csak még egy kicsit, csak még egy kicsit... 5-ig maradtunk végül, visszafelé beugrottunk a Westendbe, ami hibás döntés volt, mert meglátta a Lego feliratot egy boltnál és bár belépéskor közöltem vele, hogy ne is álmodozzon, most nem kap semmit, egy perc nézelődés után elkezdett balhézni, hogy ő csak egy sydney-i operaházat szeretne Legoból meg egy tüzet okádó sárkányt (darabonként úgy 15-20 ezer Ft-ért)... Ekkor még nem volt teljesen elkanászodva, nem sokáig puffogott, milyen gonosz is vagyok, de azért igy is alig tudtam kirángatni a boltból, hűűű, nagyon örültem, tényleg. (Asszem talán egy Mekis shake-kel vesztegettem meg, amit két korty után kidobott, mondván, hogy iszonyú édes - haha, ő, aki a csokit is csokival enné...)

Kedden a hétfői nagy program után kissé ejtőztünk: délelőtt Apuval elmentünk a Rossmann-ba pelusért meg a Sparba mindenféléért (vettem egy Bestet is, jaj, magyar celebhirek, nyomtatott sajtó, aaaaaaaa, elvégre nyaralunk vagy mi), majd Palika alvása után Anyuval elvittem a fiúkat a Mayaland nevű játszóházba, Gyömrőre. A hely kongott az ürességtől (más hová viszi a gyerekét vajon ezer fokban? sehová? ülnek a besötétitett lakásban? de hogy birják azt a gyerekek?), ennek ellenére a csajnak sikerült kétszer kifizettetnie a belépőt (percdijas fizetés van, távozáskor fizetsz, Anyuék előbb mentek ki Palikával, mi elmentünk még Petivel wc-re, majd mikor kijöttünk a mosdóból fizettünk, de kinn persze kiderült, hogy amikor kiment Palikával Anyu is fizetett már - ez mennyire gáz, most nem? szabadkozott ugyan a nőci, hogy elfelejtette, hogy együtt vagyunk, dehát jézusom. az persze fel sem tűnt neki, hogy mindketten két gyerekért fizettünk és egy gyerek volt nálunk... baaaaaa... milyen hülyének nézik az embert?!), no szóval oda sem megyünk többet. (Arról nem beszélve, hogy minden elemes játék le volt merülve, ami szerintem egy játszóháznál roppant szánalmas.) A játszóház után átmentünk egyébként a szomszédba, mert egy bácsi épp etette az állatokat és mivel látta, hogy a gyerekek nézik ezt a procedúrát, szólt, hogy nyugodtan menjünk át és nézelődjünk közelebbről... A farm (haha) után fagyiztunk is egyet, a főtér közelében ugrottunk be egy cukiba és vettünk egy-egy-egy gombócot.
Szerdán nem sokat csináltunk, mert csúcsra járatta magát a kánikula és a TV-ből, rádióból, internetről az folyt, hogy óriási vihar közeleg, igy biztos, ami tuti alapon maradtunk otthon. (Nálunk nem volt óriási vihar, fújt a szél, esett is, de semmi extra...) A gyerekek teljesen meghülyültek a bezártságtól, meg is fogadtam, hogy többet ilyet nem csinálunk, mert széteszik az idegeimet, ha benn vannak.

Csütörtökön Petivel Pesten jártunk, vonattal. A Holnem volt Parkban voltunk, vagyis a régi Vidámparkban, ami Petinek tökéletes volt, de meggyőződésem, hogy 6-8 év felett már nem igazán élvezhető a hely... Az állatok bevonása a történetbe jó ötlet (az is király, hogy nem csak háziállatokat látni, vannak tevék, flamingók, szóval érdekesebb állatok is), a tengerimalac falu pedig kifejezetten egyedi és cukker, de az attrakciók, hát hogy úgy mondjam, igen csak avittosak... (Ja, ha már állatok, a simogatók is szuperek, többféle állatot lehet tapizni, de ami durva: nincs csap a simogató udvarok mellett... A mosdóba kell elzarándokolni kezet mosni az állatok után, ahol persze nincs szappan! Azért ez gáz... Hát jaj.) No szóval attrakciók: az új játszótér király, érdekes és izgalmas, a távirányitós hajó és a gokart is vicces, sőt, Peti odáig volt a Tükörlabirintusért is (legalább húszszor mentünk végig, nem birta abbahagyni, bár elsőre koppant akkorákat az üvegeken, hogy a szivem szakadt meg) és utólag azt mondja, hogy az Elvarázsolt Kastélyt is szerette (ott alig birtam rávenni, hogy bejöjjön, kapaszkodott a lábamba, hogy menjünk ki, bokáig fosta magát mindentől), de pl a Mesecsónak meg a "nosztalgia hinták" igen cikik. (A Mesecsónakban pont úgy jártunk, mint Hajós Andrásék, Peti a térdére hajtott fejjel utazott végig, alig mert felnézni, mi történik, a nosztalgia meg azt jelenti, hogy ütött-kopott és talán életveszélyes is.) No mindegy, alapvetően azért vicces volt a hely, ha lesz időnk, lehet visszatérünk, de azért szomorú volt látni, mi lett a hajdan tényleg vidám Vidámparkból. (Én mondjuk 18 évesen voltam utoljára, lassan 20 éve, haha, nem tudom, 5-10 éve hogy nézett ki. Ja és ha legközelebb megyünk, csináltatok Nosztalgia Fotót, most Peti nem engedte...)

Pénteken délelőtt fogtam Pipit és először elvittem személyit csináltatni (az útlevele áprilisban lejár, kinn csináltatni drága és macera és nem fogunk EU-n kivül menni egy ideig asszem, úgyhogy jó lesz neki a személyi is), majd bevittem Pestre Nagyizni. Ott volt a két unokatesója is, játszótereztek, buliztak és amig ők elvoltak, én a Westendben nézelődtem. Benéztem a C&A-be, a H&M-be, minden menő üzletbe, de végül csak egy spagettipántos pólót vettem a Tally Weijl-ben, mert akciós volt és gyönyörű bordó. A lófrálás után megebédeltem, majd 2 körül hazaindultam, mert délután Áronkához voltunk hivatalosak páran. (Ő az egyik volt gimis osztálytársam, lelkész Rákosvalahol. Elvileg mindenkit meghivtunk a találkára, harminc valahány embert, ehhez képest négyen mentünk, volt, aki gyerekkel, én pl nélkülük... Vagy huszan nem is reagáltak a meghivásra, komolyan, az emberi bunkóság határtalan... Mondjuk ezt szerintem sosem fogom tudni megérteni és elfogadni, de ez az én problémám, tudom.) No szóval MD-ék vittek a találkára, ami jó volt, elvoltunk, beszélgettünk 7-ig, majd siettünk haza fürdetni, altatni. Petit a Nagyi hozta haza, vonattal, igy legalább Palikát is látta 10 percre... Mindkét gyerek amúgy kapott névnapi ajit: Peti egy Lego lakókocsit, Palika meg egy Duplo házat... Ennyit arról, hogy évente max. háromszor kaphatnak ilyen nagy ajándékot... Este amúgy észrevettük, hogy Apa tepi (a tablet) Nagyinál maradt, mit ne mondjak, roppant örültem, mert ez azt jelentette, hogy másnap tűzhettünk be érte Pestre...
Szombaton semmi különöset nem csináltunk, délelőtt egyedül Tescoztam, vettem ezt-azt a másnapi kalandunkhoz, majd délután beautóztunk a tabletért és megvettük a Délinél a Balatonig szóló vonatjegyünket...       
Szóval folyt. köv...