Szerdánál hagytam abba még a kifakadásom előtt. Onnantól T. szabin volt és hát hiába próbáltunk szórakozni meg pihenni meg bulizni, mig Anyu itt volt és tudott vigyázni a gyerekekre, a dolgok nem úgy jöttek össze, mint szerettük volna, magam sem értem pontosan, miért.
Szerdán még minden jó volt, Anyu elvitte Pipit suliba, mi meg mikor hazaért, felkerekedtünk és elautóztunk Farmleigh-re sütizni a szuper kis kávézóba, ahol Apuékkal is voltunk pár nappal korábban. Kamerát sajnos nem vittünk, pedig gyönyörű őszi idő volt, sétáltunk is kicsit, majd teáztunk meg tortáztunk és néztük a kacsákat, beszélgettünk, jó volt, na. T. fél 1-re ment dokihoz, igy délre hazaértünk a kis programunkról, majd mikor Palika elaludt és Pipi is hazaért már, leléptünk vásárolni a Lidl-be meg benéztünk a Homestore-ba némi Halloween-es dekorért.

Csütörtökön, hogy T. tudjon kicsit töltődni, Anyuval meg Palikával elmentünk Bray-be. Szép idő volt, ittunk Anyuval egy-egy kávét a parton, majd lesétáltunk a tengerhez és kavicsokat dobáltunk Pajával, aki aranyos módon imádja a vizet, de közben már tart is tőle, mindenesetre a lényeg, hogy hosszasan el tudja nézegetni a hullámokat, nagyon cuki. A suliból ezen a napon én hoztam el Pipit, hazafelé beugrottunk köszönni a Gateway-be, vicces volt, Peti annyit mesélt Kate-nek, Jennifernek meg Elaine-nek, hogy már-már ciki volt, de nagyon jó volt látni, hogy örülnek, hogy beugrottunk... Délután jött Mónika, 5-7-ig és mivel T.-nek vissza kellett mennie az orvoshoz 6ra, én elkisértem, Anyu meg begyalogolt a St Stephen's Green-hez nézelődni. Ő ért haza előbb, mi a dugó miatt negyed 8-ra jöttünk és ha jól rémlik, itt már nem voltunk olyan jóban, de hogy miért, azt nem tudnám megmondani, egyszerűen nem és kész. (Azt hiszem, talán azért, mert T. elkezdett fájdalmas Madonna arccal lézengeni, nekem meg ötletem sem volt, mi lelte, ráadásul totál ingerülten beszélt mindenkivel, még Anyuval is, ami azért WTF kategória.)

Pénteken délelőtt a Rathfarnham Cafe-ban nyitottunk (felújitották a kastélyt meg a teázót, ami egy röhej, több, mint egy évig volt zárva a hely, ehhez képest annyi történt, hogy talán kifestették belül a kávézót, de a kastélyt pl ki se meszelték kivülről, ugyanolyan rozsdafoltos, mint volt... a kávézó belül pont úgy néz ki, mint régen, semmi, de semmi nem változott), teáztunk és sütiztünk megint, majd mikor átmentünk a St Enda's Parkba sétálni, no ott már össze voltunk veszve. Pipiért megint én mentem a suliba*, majd mikor hazaértünk, felnyaláboltam Anyut és elautóztunk a Powerscourt Gardens-be, mert amikor múltkor voltunk, még Apuval, akkor csak úgy körbefutották idő hiányában. Ezúttal negyed 4 körül értünk oda, szóval időnk az volt nézelődni, de sajnos most meg a kamerát meg a telefonomat is otthon hagytam, igy egy képet sem tudtam csinálni ezen a szépséges helyen... No mindenesetre körbejártuk a kertet Anyuval, ámultunk, bámultunk, majd negyed 5 körül beültünk egy scone-ra a kávézóba. Mire végeztünk, óriási köd szállt ránk, a hegyek eltűntek a kert végéből, mi pedig úgy éreztük, itt az idő hazaindulni. A délutáni csúcsforgalom miatt negyed 6 körül értünk haza, ekkor T. nekiállt palacsintát sütni, legalább el tudott bújni a konyhába és addig sem kellett beszélgetnünk.

Szombaton egész jó kis programunk volt, kirándultunk Petivel, mintha mi sem történt volna, azt hittem, minden oké. A Dollymount beach-en kezdünk, sétáltunk, fotózkodtunk, majd továbbautóztunk Howth-ra, ahol vettünk két lángost (most már Blackrock mellett Howth-on is árulnak) és vidáman lángosozva elgyalogoltunk a kikötő végébe. Mivel igencsak hideg volt, nem maradtunk sokáig, pár perc nézelődés után visszasétáltunk a kocsihoz és elgurultunk a Transport Museumhoz, ahová természetesen be is mentünk. Bár nem igazán lehetett felmászni a járművekre, egy-két régi buszra, járgányra azért felkapaszkodtunk, majd némi titkos fotó után (Peti tekeri a kormányt, Peti úgy csinál, mint aki vált, Peti felmászik az emeletes busz lépcsőire stb) hazaindultunk. 4 körül értünk haza, ekkor megebédeltünk, majd ekkor nem tudom már pontosan min, megint összevesztünk és igy a szokásos Pali-én vásárlás helyett ezúttal T. ment el a Tescoba Petivel - én meg megirtam a szombati szösszenetet a helyzetünkről. T. este pingpongozott (meg gondolom jól kitárgyalt Artúrékkal), fél 1 körül ért haza, amikor én már aludtam.
Vasárnap, mig Anyu itthon főzött, elmentünk négyesben a két gyerekkel a Herbert Parkba sétálni és kacsákat etetni. Nem voltunk sokáig, mert délre Pipinek a David Lloysban kellett lennie, az első iskolás szülinapi party-ján. T-vel ketten vittük el partyzni a bulibárót, majd amig ő szülinapozott, mi leléptünk a Dundrum-ba nézelődni. A nézelődésből az lett, hogy egy vagyont elköltöttünk: T. vett egy IPad-et, én két pár cipőt Petinek a Clarks-ból (két méretben vettem meg ugyanazt, az egyik csak jó lesz alapon (jó lett, tádáááá)) meg beugrottunk a Tesco-ba is ezért-azért. (Hiába, élni tudni kell.) Petiért 2-re mentünk vissza, hazavittük, majd egy kis ejtőzés után, mikor Palika felébredt 4 körül, Anyuval meg Pajával elautóztunk sétálni Dun Laoghaire-be, a kikötőbe. Eléggé sötétedett már (thanks óraátállitás), úgyhogy csak egy fél órácskát mászkáltunk, de ez is jó volt kiszellőztetni a fejünket.
Képek jönnek majd egyszer, felkelt Pál.

* A Halloween az iskolákban annyi, hogy "Funky Hair Day" van, beöltözés nuku. Pipi egy szőke parókát kapott, rátettem pár műanyag pókot és hello. A többiek is kb ezt csinálták, nem volt nagy szám, de a gyerekek élvezték. Állitólag volt vmi buliszerűség is, átmentek egy másik terembe és táncoltak... Pl erre a számra. Hát most mit mondjak. Mondjuk Petinek tetszett, ez a lényeg.