Miután Pipi múlt péntek óta itthon volt - ma ment először suliba - tegnap úgy éreztem, megérdemlek annyi szabadságot, hogy elmegyek moziba Gyöngyivel. A Brooklyn-t néztük meg (ha egy Bud Spencer filmet vetitettek volna, arra is beültem volna, eskü), ami romantikus volt és elég egyszerű, de azért jól éreztük magunkat. A sztorit ismertem, azt viszont szépen titkolták mindenhol, végülis hogy dönt a csaj, marad-e Irországban vagy visszamegy Amerikába, úgyhogy jól meglepődtem, mikor nem az általam várt befejezés jött.
Tegnap amúgy T. szabin volt, igy délelőtt elmehetettem egy welfare office-ba, mert találtam egy honlapot, ami tele van nekem való munkákkal (értsd irodai, de pszichohoz kapcsolódó állások), de azt olvastam, ezek nem "nyitott" helyek, nem mindenkinek szólnak, érdeklődjek a helyi welfare-nél... No most az egy dolog, hogy a helyi iroda az isten háta mögött van, Dublin 8-ban (a St Stephen's Green-nél is van egy iroda, ami 25 perc gyalog, de neeem, nem az a velünk foglalkozó hely ám, bumlizzunk csak át a városon nyugodtan suttyólandbe, amit nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy szűk nyolcadik kerületet, nulla parkolóhellyel, iszonyat keskeny utakkal, mindjárt-leütnek-feelinggel), de ráadásul kiderült, hogy óóóó, hát azok az állások / tanfolyamok a munkanélküli segélyen élőknek vannak fenntartva és hogy én kaphatnék-e ilyet? Hát hahaha, biztos viccelek, hát akinek a férje a Google-ban dolgozik, az tuti nem kap semmit, ha a feje tetejére áll, akkor sem. Komolyan én úgy berágtam, hogy azt hittem a nőre boritom az asztalt. Meg sem kérdezte, milyen pozicióban van a Cégnél a kedves férjem. Hogy nem temp-e, hogy nem gyakornok-e, hogy mit tudom én. Egyből kivágott, mint a macskát szarni. Hiába mondtam, hogy mi annak az értelme, hogy aki kap munkanélküli segélyt, az mehet mindenféle ingyen tanfolyamra, miközben fizetik a gyerekeinek a bölcsit, ovit, plusz elérhetővé válik számára egy rakás izgalmas munka - mig akinek a férje dolgozik, az eláshatja magát, mert ezek közül egyik sem jár neki, hiszen a férje keres? Hát érted. Ha egy valami jár, akkor amiatt húsz másik előnyt is szerzel, ha viszont az az egy nem jár, akkor hello, kizárnak mindenből, oldd meg magad. Nem a munkanélküli segélyt szerettem volna, isten látja lelkem. Hanem a tanfolyamokat, azt a sok normális munkát, amire inkább betanitják az utcáról besétáló népet, hiszen "training is provided" (pl csoportvezetőket keresnek enyhe depresszióban szenvedőkhöz; after school-ba keresnek programszervezőt ilyesmi). Szétdurran az agyam, komolyan.
Ez a kapu is zárva van, remek*.

* Miután kiderült, hogy az áhhhh, nem vesszük mi komolyan a vallást iskolában olyanokat tanitanak a gyerekeknek, hogy Isten teremtette a zöldségeket, a gyümölcsöket, a virágokat, a madarakat meg minden lófaszt, T. tegnap elejtett egy olyat, hogy érik ez a hazaköltözés rendesen... Hát én is nagyon igy érzem.