És akkor el is értem a héthez.
Hétfőn szülinapom volt. Lehet, sekélyes, de én tényleg tök örültem a facebook-os köszöntéseknek is, oké, sokaknak csak felugrott, hogy hoppá, szülinap, de az is valami, arról nem beszélve, hogy többen irtak e-mailt is vagy üzenetet, ami nekem már non plus ultra, mert én pl nagyon keveseket szoktam igy felköszönteni, legszivesebben csak odabiggyesztek az emberek falára egy jellegzetes képet és kész. Szóval jó kis nap volt: délelőtt Palikával elugrottunk Blackrockba átvenni néhány online rendelt cuccot (széldzseki neki, nekem pulcsi, Pipinek cipő), tankoltunk, majd itthon szinte egész nap gyönyörködtem az üzenőfalamon megjelenő egyszerű kis jókivánságokban. (A napot csak kissé rengette meg a levél, amit Peti hozott a suliból, hogy az osztályban fejtetű garázdálkodik...) Fél 6-ra amúgy jött Mónika, mi pedig randiztunk T-vel a szülinapom alkalmából - a Starbucks-ban. Fahéjas csigát ettünk teával, néztük az ablakon kopogó esőt és romantikáztunk. Este - szülinapi vacsiként - hiába tiltakoztam, rendeltünk egy pizzát, igy jó későn, 3/4 10 körül sikerült csak lenyomni a kölyköket, hát, egyszer egy évben belefér. (Ja, ezen a napon végre eladtam az IKEA-s etetőszéket is, amit több, mint egy éve használtunk utoljára szerintem... €5-ért ment el, ami nulla, de legalább nem áll itt a konyhában, az is valami.)

Kedden délelőtt babazsúroztunk: Timi és Kriszti is eljöttek, hogy rendezzünk egy nagy, közös szülinapot, mert mindhármunk gyereke mostanság lett 2 éves. (Krisztitől kaptam egy gyönyörű kalendáriumot meg egy rúd Pick szalámit (nem röhög), Palikának pedig hozott két Gruffalo könyvet meg egy nyomdakészletet. Timi egy Lindt desszerttel lepett meg, Paja meg kapott egy zenélős magnót, ami funky zenéket nyom, nagyon vicces, Peti is imádja.) Még hétfő este sütöttem egy egyszerű citromos tortát (töltelék nélkül, úgyhogy nem volt egy nagy szám, de finom volt szerintem) és miután ettünk, teáztunk, jól elbeszélgettünk az élet nagy kérdéseiről. Mivel 1 körül léptek le a vendégek, rohanva főztem ki Palikának egy kis tésztát és mielőtt elindultunk volna Pipiért a suliba, még szokás szerint tisztába is tettem őkelmét meg meg is ebédeltettem, amit igy utólag nem is értek, hogy csináltam, hiszen 13.20-kor már kiléptünk az ajtón, hogy fél 2-re ott legyünk Petiért... A nap további része egyébként már nyugisabban telt: délután csöndben blogoltam, este pedig T. palacsintát sütött.

Szerdán, azaz ma, igen kellemetlen (bár már ismerős) tünetre ébredtem: bedugult a bal fülem. (Már csak káromkodni tudok, komolyan... Rohadt fülgomba. Megint. Egy kicsi viszketés, egy kicsi fájás és most tessék: dugulás. Elkezdtem magam kezelni a fülcseppel meg a krémmel, amit még múltkor kaptam, remélem segit, mert baromira idegesit a dolog, hogy a fél fülemre megint süket vagyok bakker.) Délelőtt, mivel tegnap hivott a futár, hogy ma érkezik (Anyuék küldtek egy kis csomagot az új évre (diódaráló, mustár, méz, miegymás) meg még kari előtt rendeltem ugye pár könyvet meg gyógyszert, annak is ide kellett érnie valahogy), szóval délelőtt nem mentünk sehová, itthon ültünk és vártuk a csomagot. A nagy várás közepette sütöttem pár brióst meg összedobtam egy paprikás krumplit, de nagyjából ennyi. A futár 11 előtt futott be, szépen átvettem a szajrét tőle és módszeresen kipakoltam. Mivel T.-nek 3ra időpontja volt májultrahangra a kórházba (rossz lett a vérképében pár érték), ő hozta haza Pipit, nekem ki sem kellett mozdulnom a rossz fülemmel. (Peti egyébként ma oltást kapott: az MMR emlékeztetőjét meg valami 4in1-t adtak be neki - egy hős volt, teljesen jól tűrte szegénykém...) Bár 4 körül végzett a kórházban, utána még elment a Lidl-be vásárolni meg megvenni a szülinapi ajimat, igy majdnem 6 óra volt, mire hazaért. Hiába tiltakoztam foggal-körömmel, hogy kár belém, végül kaptam egy új laptopot, mert a régi már 4 éves és hát igen viharvert állapotban leledzik (a c betű pl hiányzik és igen lassúcska is már). A laptop mellett kaptam egy hiperaranyos csészét is, tejeskávésat, majd ha áttöltöm a képeket, mutatom is, tényleg roppant cuki. Hogy teljesen visszatérjünk a startmezőre, amellett, hogy a fülem gáz, Palika is újra köhögni kezdett, éjszaka megint alig aludtunk, mert levegőt alig kapott a nonstop irritációtól. Sóhaj.