Na jó, ne maradjon már Palika szégyenben, holnap beteszem, hogy mászik be a kiságyba ugyanabban a csikos pulcsiban, amiben Pipi a ride-onon telefonál...

Kicsit el vagyok keseredve. Eddig azt hittem, Peti pont ilyen lassan tanult meg beszélni, mint Paja, de ahogy nézem a régi videókat.... Jaj. Nem hiszem, hogy Palika 31 hónaposan, azaz júliusban itt fog tartani...

És van egy olyan októberi - azaz 29 hónapos - videónk, ahol Pipi tökéletesen eldúdolja a Twinkle twinkle-t és novemberben, 2,5 évesen meg próbálja elmondani a Télapó itt van-t (igaz, ezt csak én értem, mert felismerhetetlen, de ha tudjuk, mit mond, akkor teljesen oké, kvázi összefüggően beszél). Január-február-márciusban (32 hónapos korától) meg már igy nyomta:

Ehhez képest itt van Palika... Aki hétfőn lesz 29 hónapos és hát, na. Még mindig igy vagyunk:

- Paja, mondd, hogy lila!
- Lala.
- Mondta, mondta, hallotta mindenki? Mondta, hogy lila!

Vagy:
- Mi ez Paja?
- Tutú.
- Autó?
- Nem. Tutú. 

Mindenki azzal nyugtat, hogy két nyelvet hall, azért indul nehezen a beszéde, de amikor másfél éves gyerekeket hallok folyékonyan dumálni, azért eléggé zavar a dolog... 

Suliból hazafelé úgy jöttünk át az úton, hogy egy piros autó kb 100 méterre volt. Pipi, az érzékeny megijedt, mondván "majdnem elütött ez a kocsi!"...
- Ó, hát ha elütött volna, azt én nem élném túl.
- Ezt hogy érted? (Mindenre visszakérdez igy, arra is, hogy kérsz egy pohár vizet...)
- Úgy, hogy akkor én is meghalnék.
- És azt hogy...? Igy meghalás közben barátkoznánk vagy mi?

- És különben is, mi lenne Pajával? Ő még kicsi, ő nem tudja még, hogy kell meghalni...  

Ő Jájká.

 

Nálunk soha, egyik gyereknek sem volt kedvenc Plüsse (na jó, Petinek egyszer két hétig kb volt, Cincin az IKEAs fehér egér), úgyhogy Pipi úgy döntött, ebből elég, Palika talált Bray-ben egy szép kavicsot, ő meg rajzolt rá szemet - szájat és elnevezte Jájkának. (A jájká állitólag irül tojást jelent, de ezt még nem ellenőriztem.)  

Igy élünk mi
(Hozzuk haza Pipit a suliból fél 2kor, esik a hó, úgyhogy kocsival, beszélgetnek a hátsó ülésen:)
- Paja kérsz flapjacket?
- Nem.
- És banánt?
- Jó.
- De banán nincs...
(Innentől természetesen hazáig megy az orditás, mert Palika ezt nem hiszi el, próbálná Peti táskáját feltúrni, de Pipi foggal-körömmel tartja, mondván ne csináljon már rendetlenséget Paja a kocsiban és amúgy is mindjárt otthon vagyunk. Hát ilyesmik.)

Egyébként a szórakozottságomat és az időhiányomat mi sem bizonyitja jobban, minthogy tegnap reggel betettem egy mosást, de elfelejtettem tergetni, úgyhogy délután újra bekapcsoltam a mosógépet, hogy majd altatás után teregetek, erre reggel nézem, hogy basszus, üres a száritó. Harmadszor mosom ki ugyanazt az adag ruhát...