Tegnap és ma is pörgött a villanyóra nálunk: tegnap délelőtt Pajával a Killruddery House & Gardens-ben jártunk, ami sajnos elég messze van, úgyhogy alig értünk haza időben, hogy ne késsünk el Petitől. Killruddery jó kis hely volt amúgy, Palika odáig volt a homokozóért és kapott epres fagyit is, aminek kifejezetten örült (szerintem házi fagyi volt, ott készitették, úgyhogy még egy plusz pont a helynek). Állatot sajna nem sokat láttunk, pedig Paja igazi tanyasi fiú, imádja a háziállatokat, most is mutogatott, hogy szeretne tyúkokat meg malacokat simogatni, de a tyúkok csipnek, a malacok messze voltak, más állat meg nem volt, úgyhogy igy járt. Megigértem neki, hogy hétvégén elmegyünk egy farmra, ha kitart a jó idő. (Bárcsak!) Délután, mert nem vagyok normális, sütött a nap és jó időben én úgy érzem vétek itthon lenni, felkerekedtünk a két fiúval és bebuszoztunk a városba. Paja először ült buszon szerintem, úgyhogy felmentünk az emeletre és onnan néztek ki a nagy ablakon előre. A központban csak egy Lush-ba szaladtunk be, ott vettünk Pipinek egy fürdőgolyót (vagyis fürdőrobotot), majd visszasétáltunk az O'Connell hidhoz és elindultunk a Ha'Penny Bridge felé a boardwalk-on, de a fiúk félúton megunták a dolgot, leültek eszegetni valamit, majd kitalálták, hogy inkább dart-tal jöjjünk haza, úgyhogy nekivágtunk a Tara stationnak. Útközben vettem nekik egy-egy Cornettot is, azt az egyik hidnál ülve megették, majd siettünk a dart-hoz. Paja életében először ült dart-on is és átérezve a helyzet komolyságát, végre ezúttal belenézett a kamerába is, bár tűzött a nap a szemébe durván.

Az állomástól hazasétálni már nem volt egy leányálom, Palika dőlt-borult, Peti ugrándozott, hiába mondtam neki, hogy el fog esni és mindkettő folyton a száját piszkálta a halál dzsuvás kezével (ezt rühellem nagyon, koszos kézzel az ember nem nyúl az arcához sem, ezek meg fúúúúj, holott máskor ez nem divat persze, csak ha fekete a kezük a retektől), úgyhogy mire felértünk a lakásba teljesen kivoltam: fáradt is voltam és bosszantott is, hogy nem fogadnak szót, hiába prédikálok, csak pörögnek az utcán, csak nyalogatják a kocsikat, csak hátrafelé próbálnak menni és csak ellenkeznek folyton.
Az este amúgy szálláskereséssel telt: mivel hosszú hétvége jön és állitólag marad a napsütés, T. kitalálta, hogy lépjünk le 3 napra valahová a közelbe, de természetesen 2-án már nulla szálláshely van 4.-e és 5.-e éjszakára, úgyhogy maradunk a fenekünkön úgy tűnik vagy max. egy napos kirándulásokra megyünk, ha tudunk.
No most fél 4, megyek fülészetre. (Megint szar amúgy a fülcsim, reggel tökre fájt az állkapcsom is meg az egész bal arcom... E-le-gem van.)

Amúgy meg ilyen eget az elmúlt hónapban gyakrabban láttunk, mint a 8 itt töltött évünk alatt összesen: