Ahogy tehát megjósoltam, tegnap délelőtt a Nutgrove-ban kezdtünk. Először is vettünk egy lasztit, mert a nyaraláskor kilyukadt a szép piros pöttyösünk, majd beugrottunk a Dunnesbe felmérni az edzőcipő kinálatot, mert Petinek kéne tesicipő, de nem vagyok hajlandó 20 eurónál többet áldozni rá, úgyhogy bajban vagyok. (Deichmann, CCC hol vagytok?) Természetesen nem volt 12es méretben sportcipő, se jó, se rossz, úgyhogy libbentünk tovább a Tescoba, ahol összekapkodtam pár dolgot, majd összefutottunk egy magyar ismerősünkkel, akivel váltottunk pár mondatot, de 5 perc után már szaladtunk is az Argosba átvenni a gyurmakészletet. (Jó nagy, menő igazán, az a kinyomóka nagyon profi és még Palika is tudja használni.) 11.10-re értünk a Herbert Parkba, ott találkoztunk az új török isminkkel (Ela anyukája, Ela ugye együtt kezdett Pajával az oviban, de ő jobban birta. A tesója Emre Pipi osztálytársa - összefolynak itt a szálak kérem, totál belterjes az egész, vicces.), aki bemutatott egy szerb csajnak, aki szintén ismerős volt, de meg nem mondom honnan. Na tehát igy hármasban kiültünk a Cooks & Lolly egy asztalához és mig ittam egy teát és megettem a Paja által kiválasztott cupcake-t (mindig ezt csinálja itt, kiválaszt vidáman egy cupcake-t és hozzá sem nyúl... máshol mindig megeszi a sütit, itt soha... hmm...) azalatt dumáltunk, Palika pedig hol labdázott, hol Log Lady-ként cincálta a gyurmakészletét magával mindenfelé (nem hagyhattuk a kocsiban a zsákmányt, ez gondolom evidens). Nem maradtunk sokáig, negyed 1 körül szedelőzködni kezdtünk és hazasiettünk ebédet főzni és végre kipróbálni a gyurmát. A nap további része a szokásos mederben folyt, negyed 2kor elrohantunk Petiért, kis futkosás a zöld területen, kis duma az anyukákkal, majd haza, itthon Paja altatás, Peti ebédeltetés, majd 3-4ig client session Skype-on. (Nem túl jó ez a nő sajnos, lehet a Skype teszi, lehet élőben más lenne, de hiába pszichológus is, valahogy nem tetszett ez az ülés sem, túlzottan cél-orientált. Mikor én igy coacholtam valakit a tanfolyamon, megkaptam azt a feedback-et, hogy nem a problémát kell coacholni, hanem az embert és hát igen, ez a nő pont nem ezt csinálja, ő a problémára koncentrál. Vagy nem illünk össze szimplán, ez is lehet.) 4től fürdésig már elreppent az idő, mostam, teregettem, mosogattam, pakoltam, majd 7től nekiültem az Aware-nek, de nem volt túl jó, mert egy 14 éves valaki irt (ez eleve nem jó, mert ugye a kamaszok mások, nem irhatod nekik ugyanazt, mint a felnőtteknek), de ráadásul nem is depressziós volt, hanem nem tudom, pszichotikus és hát na, bajban voltam ilyenkor vajon mi a fenét kell csinálni. Este megirtam egy coaching logot és ennyi is volt a nap.
Ma én vittem Petit suliba (még jó, hogy 9re jár (elvileg 8.50-re, de mi mindig 9 előtt 1 perccel esünk be, pedig ma is fenn voltunk már fél 8kor, de valamin mindig elcsúszik a reggel), majd mikor visszértünk a házhoz, már fel sem jöttünk, uzsgyi be a kocsiba és neki a világnak. A stillorgani Dealzben kezdtünk, ahol összefutottunk Brúnóékkal, vagyis Brúnó szüleivel, akik megcsodálták Paját, majd elbeszélgettünk kicsit az élet folyásáról. A Dealzbe amúgy nagy átlátszó műanyag dobozért mentünk, mert a gyurmakinyomók már kezdenek vészesen sokan lenni és nem férnek el sehol, vettünk is egy 5 literes vödörszerű dobozkát, de sajnos elég kicsi, szóval lehet, hogy még nézelődhetek tovább. A Dealz után benéztünk a Tescoba, megláttam és megvettem egy karúszót Pajának (37 cent volt haha, a hülyének is megéri) majd beültünk a Mekibe reggelizni. (Tudunk élni, tudom... De most úgy döntöttem próbálom élvezni ezeket a szabad napokat, nem görcsölök rá, mi mindent kéne csinálnom, ha Palika oviban lenne...) Bár elvileg valami sósat kivántam, végül rábeszéltem magam egy kávé - péksüti kombóra, ami nem volt rossz, még úgy sem, hogy az almás sütimet Paja elkoppintotta, az ő általa választott csokis muffinba meg bele sem harapott, az maradt hát nekem... Innen a Deer Parkba mentünk, ahol játszóztunk egy nagyot, Paja végre hintázott vagy 10 percet egy húzásra, majd fél 1re értünk haza. Akkor gyorsan főztem egy kelkáposzta főzeléket, negyedre adtam pár falatot Palikának és rohanhattunk a suliba. A sulinál amint kijött Pipi, átadtam Lorcan-éknak, mert még tegnap szólt Lorcan anyukája, hogy ma elvinnék Petit playdate-re és 4-re hazahoznák. Én boldogan rábólintottam, Peti is örült, szóval most kettesben vagyunk itthon Pállal, aki persze erősen nehezményezte, mégis hol a pennában van Pipi, miért nem jött velünk haza. (Peti hó van? Mi lesz most?*)          

* Jajj, annyira cuki amúgy, amint hall egy hirtelen zajt, ez játszódik le:
- Mi vót ez?
- Csak nekiütközött a liftnek a bicikli. (Vagy bármi magyarázat, mi vót ez.)
- Mi lesz most?
- Szerinted mi lesz?
- Semmi.

Annyira hihetetlen, hogy az igeidőket már vágja, a volt, lesz teljesen megvan és a felszólitó mód is megy (haha, naná), szóval repked a gyere ide, a segits, a vigyázz vagy akár a húzd fel... A nagy kedvencei egyébként az inkább és a mégsem, mégis mostanság, ezeket szabályosan gyakorolgatja. Érdekes módon a szavak elejéról sokszor lehagyja az első hangokat (pl a semmi az emmi, a sajt az alt) és hát sok hangot nem tud kiejteni (golyós joki az nála goló loki), szóval megérteni nehéz, de aki sokszor hallja (Peti meg én) annak megy, teljesen jól megértjük, mikor mit akar.