Magyarországi nyaralás Part 2

Csütörtökön vagyis az első napunkon, Anyunak a tesómékhoz kellett mennie babysitterkedni, igy egyedül maradtunk itthon Apuval. Délelőtt kipakoltam, berendezkedtem, majd csodáltam, ahogy a kölykök még pizsamában, álmos szemmel szemezgetik a málnát a kertben. Imádom ezt, meg tudnám szokni, khm. Kell egy kert! Délután Apu felfújta a kismedencét (névnapjukra kapták a fiúk) és mig én kényelmesen hintázgattam az udvaron, ők jót pancsoltak, igaz, percenként ki- és bejárkáltak, ami kicsit idegesitett bevallom, mert halálom a koszos viz, de jó fél óra után Paja is megszokta a lábmosót és onnantól kevesebb volt a konfliktus, hogy úgy mondjam.

Pénteken délelőtt Pipi elment Apuval a Forgách utcába kertezni, mi meg Anyuval és Pajával bementünk a központba élvezkedni: nézelődni, fagyizni, sétálni. A sétálóutcában ettünk egy akkora fagyit, mint a fejünk, Palika össze-vissza csöpögtette magát nyilván, de sebaj, egyszer élünk, ezúttal ez sem zavart, hiszen teljes extázisban szivtam magamba a nyarat, Magyarországot meg úgy en blok mindent. Délután strandon voltunk, Cegléden, lángosoztunk, vettünk Pajának egy úszógumit és természetesen a 200 Ft-os dobozból is kellett tekernünk egy ajándékot, ami ezúttal egy bumpy ball lett.

Szombaton aktiv napunk volt Pipivel nagyon. Délelőtt bementünk vonattal Pestre, majd busszal felmentünk a Várba, ahol fagyiztunk és látva, hogy a Mátyás király játszóteret lezárták, lesiklóztunk a Nulla km kőhöz. (Soha többet, komolyan, egy perc volt az út és iszonyú drága, abszolút nem éri meg, rablás. Egyszer ki kellett próbálni, de na, többször nem ugrunk bele ebbe a hülyeségbe, az tuti.) A Siklótól továbbmentünk a Deákig, onnan az Oktogonig (olyan bérletet vettem, hogy 5x24, vagyis 30 napon belül 5x tölthetsz el 24 órát tömegközlekedve, nagyon király), ahonnan pedig elvillamosoztunk a Jászai Mari térre, ahol ettünk a Mekiben egy Happy Meal-t, majd elsétáltunk a Hófehérke nevű hajó megállójához. Iszonyúan tűzött a nap, jól leégtünk, mire megjött a hajócska, de megérte, egy órát sétahajóztunk a Dunán, gyönyörű volt. Ahogy körbenéztem, annyira unreal volt az egész, annyira csodálatos és menő, hogy majdnem elsirtam magam, milyen jó otthon... (Nem is volt drága amúgy a jegy, talán 1000-1500 Ft volt kettőnknek.) A hajókázás után elsétáltunk a Vörösmarty térre, ott áztattuk kicsit a lábunkat a szökőkútban, majd elmetróztunk a Nyugatiba, ahonnan pedig már csak hazavonatoztunk egy kürtöskalács megvétele után. Este még kicsit medencéztek a fiúk és ennyi volt a nap.
Vasárnap kicsit lazábbra vettük a figurát: délelőtt elvoltunk az udvaron, a fiúk játszottak, majd délután beautóztunk a tesómékhoz. Miután valami baleset történt a gyorsforgalmin, a szokásos 40 perc helyett vagy 1,5 órát autóztunk, hogy beérjünk és hát ez nem volt valami kellemes. A tesóméknál kb 1,5 órát töltöttünk, majd tőlük mentünk a Nagyihoz, hiszen Peti ezen az estén ott aludt nála, mert másnap korán mentek a Balcsira.