Visszatértünk hát a kerékvágásba: Peti délelőttönként suliban van, mi pedig Pajával játszózunk és élvezzük egymás társaságát... A héten (annak ellenére, hogy a hétvégén még azzal riogattak, hogy csütörtökig minden nap iszonyú mennyiségű eső fog esni és különben is, jön az ősz és leszáll a fejünk a szélben) olyan meleg volt, mint nyáron sem és egy csepp eső sem esett. Szerdán délután pl még a Herbertbe is kimentünk, mert vétek lett volna itthon ülni a ragyogó napsütésben, pedig délutánonként már hulla vagyok, semmi kedvem elzarándokolni a fiúkkal a parkba, de úgy éreztem mennünk kell, mert nem lesz ez mindig igy.

Aztán csütörtökön megint rohadás meleg volt, délelőtt a rathfarnhami játszón voltunk és olyan hőség volt, hogy Paja egy szál ujjatlan bodyban nyomult felülről, ami itt még nyáron is ritka, de tényleg. A játszó után beugrottunk a Lidl-be is, mert megjöttek a vizálló cuccok, majd mikor kiléptünk a boltból megcsapott a meleg, úgyhogy teljesen Magyarországon éreztem magam, nagyon menő volt. (Mondjuk egy pillanatig elgondolkoztam rajta, kell-e nekünk egyáltalán az a két vizálló dzseki és nadrág meg szinváltoztatós esernyő, amit épp vettem, de aztán leszálltam a földre... Jön még itt kutyára dér, tudom én azt.) Ma délelőtt mondjuk már jóval hidegebb volt, mint tegnap, mikor 25 fokot mutatott a kocsi hőmérője, fáztam is rendesen a kukacos játszón, mert hülye fejjel csak egy vékony kardigánt vittem magammal, pedig az őszi kabát is jól jött volna, no de mindegy, nem vagyok egy gyorsan alkalmazkodó tipus, na. Mikor Petiért mentünk, no addigra már megjött a kánikula is, úgyhogy mire fél 2kor odaszaladtam a sulihoz, már megint kifejezetten melegem volt, hát ki érti ezt.
Ami a coachingot illeti, a héten jól belendültem, szerdán 3-4 között volt egy Skype-os ülésem, majd csütörtökön 3-4ig megvolt a második client session-om, este 6.30-7.30ig pedig még egy Pro Bono-m. (Buszsztrájk van, igy kénytelen voltam besétálni a Graftonig és hát ójaj, nagyon jó volt. 25 perc besétálni  a központba tőlünk, ami nem sok, de ahhoz pont elég volt, hogy kiszellőztessem a fejem oda- és visszafelé is. Iszonyú rég jártam a városban, sőt, egyedül is rég voltam bárhol, szóval kifejezetten jól esett ez a gyaloglás most, arra emlékeztetett, mikor még tanitottam és szabad voltam, mint a madár.) Ma szintén volt egy session-om 3-4ig (ekkor ugyanis tuti alszik Palika, Peti meg TV-zik), úgyhogy most úgy érzem kész leszek a Pro Bonokkal is jövő szombatig, hurrá. Hétfőn lesz még egy client ülésem, az már a harmadik, tehát még egy kell az üdvözüléshez, a Pro Bonokból meg 14-nél járok, tehát 4 kell még szombatig. 5 óra tehát. Ennyi választ el még attól, hogy befejezzem a tanfolyamot, el sem hiszem.