Dungarvan 11.02 - 11.07 - part 2

Csütörtöktől tehát tök jó kis napjaink voltak, olyannyira, hogy azt mondhatom, ez a közös nyaralásunk volt eddig a legjobb. (Mondjuk nem sok helyen voltunk négyesben eddig, de érted.) Csütörtök délelőtt rábeszéltem a fiúkat, hogy vágjunk neki a Mahon Falls-nak, ami egy szép kis vizesés kb 25-30 percnyi autózásra. 2011-ben is jártunk már arra, de akkor KicsiPetivel nem nagyon szálltunk ki, mert esett és köd is volt mindenfelé, most viszont ha nem is volt ragyogó napsütés, legalább nem esett az eső és a szél sem volt vészes. (Hidegnek mondjuk farkasorditó hideg volt, Palika úgy szállt ki a kocsiból, hogy jajdefázomjajdefázom és ennek következtében ha tiz métert ment a szép két kis lábán sokat mondok, az út 30%-ban T., 70%-ban pedig én cipeltem. (T. fotózott közben, azért volt főleg nálam Palika. Meg mert én sportosabb vagyok haha.)) Na szóval letettük a kocsit a parkolóban, ami ezúttal sittysutty meglett és elsétáltunk a vizeséhez, ami mondjuk nem 15 perc gyaloglásra volt ám, hanem inkább 45, de sebaj, jókat röhögtünk útközben, vidámak voltunk, frissek és fiatalok. Mivel a vizesés közelében feltámadt a szél, pár fotót lőttünk csak, majd iszkoltunk is vissza a kocsihoz, mert ekkor már nem csak Palika, hanem énisfáztaménisfáztam, mert nem volt nálam sapka és hát alapból is baromi hűvös volt. Hazaúton megálltunk a Magic Road-nál, ahol ezúttal tényleg ment valamennyit hátrafele a kocsi felfelé az emelkedőn, majd mentünk is haza ebédelni. Paja alvása után elmentünk kicsit játszózni, majd mentünk uszodázni. Megint csak egy órát maradtunk, de elég volt, mert ebben a fél 5-6 sávban sokkal többen voltak, mint szerda délelőtt, nem akartunk nyomorogni többet. Uszi után bementünk Dungarvan-ba kenyérért, amit ezúttal a Sparban vettünk meg, majd tettünk pár lépést most a folyó másik oldalán is, de igyekeztünk haza, mert nem volt az a nagy meleg. Vacsi előtt megismételtünk egy 2011-es családi fotót (2011-ben készült pár kép ugye és párat próbáltunk újra megcsinálni), majd egy jót virsliztünk. Este ezúttal a Gondolj Rám-ot néztük, ami igencsak elgondolkodtatott, még ha Kern nem is volt túl szimpi vagy friss benne.

Pénteken szintén aktiv napunk volt: délelőtt elautóztunk Ardmore-ba, ami egy kedves kis városka Cork irányában a tengerparton. Megint szuper időnk volt, sütött a nap, sárgultak a falevelek. Először a tengerpartra mentünk, ahol találtunk egy játszóteret, amit ki kellett próbálnunk. Aztán lesétáltunk a vizhez, pontosabban a homokhoz, mert Ardmore-nál a beach bizony homokos, de nem az az iszapos, mint Dublinnál, hanem normál homokos, ami nyáron, ha meleg lenne, isteni lenne. Na mindegy, igy novemberben is jó volt, a fiúk könyékig ástak le, csupa sár lett mindkettő, de ezúttal nem zavart, olyan hangulatos volt az egész. Mikor meguntuk a vizezést, nekiálltunk valami ebédet keresni, mert ezúttal kijelentettem, hogy én ma nem főzök, kész passz. Biztam benne, hogy lesz egy Meki a közelben (étterembe, pubba menni ezekkel képtelenség, arról nem beszélve, hogy négyünknek a legcsóróbb pub kaja is €30-35 felett lett volna plusz italok, a Mekit €20-22-ből ki lehet hozni), de T.-nek jobb ötletet támadt, úgyhogy beautóztunk Youghal-ba, ahol a legközelebbi Lidl volt és biztunk benne, hogy ott majd találunk finom félkész ételeket. No most az ötlet jó volt, a félkész ételeink viszont messze voltak a finomtól: sem T. pizzája, sem Peti lasagnaja, sem Paja cottage pie-ja nem volt jó sajnos. (Ez persze már csak otthon derült ki, miután hazaértünk és megettük ezeket a borzalmakat. Legközelebb lehet mégis főznöm kell brühühű.) Délután, Paja alvása után bementünk Dungarvan-ba ismét (a fiúk előtte persze játszóztak kicsit a csúszdáknál), majd sétáltunk kicsit a parton, mintegy búcsúzásképp a várostól.  Este gyorsan bepakoltunk nagyjából mindent a bőröndökbe, hiszen másnap, szombaton már jöttünk is haza.Filmet nem néztünk már, helyette beszélgettünk, mert néha azt is kell ugye. (Olyasmikről tereferéltünk, hogy ismerek-e olyan nőt, akinek szerintem bejött az élet; meg mi az az öt legfontosabb tulajdonság, amit a legfontosabbnak tartok egy férfiben. (Ez utóbbi vicces volt, mondtam, hogy Humor, Okosság (tájékozottság), Segitőkészség (kedvesség), Aktivitás (legyen besózva a feneke haha) és őőőőő, nem tudok többet, T. meg röhögve mondta, hogy eh, ez hülyeség, ne 5 tulajdonságot mondjak, hanem 5 betűt inkább... Nos igen... T. mindig rácsodálkozik, hogy minket össze kéne kötni A.-val, mert nálam ő a Bezzeg-mondatok örökös szerepője. Hát ez van. Még jó, hogy nem tetszik külsőre, mert akkor nekem úgy tűnne, egyszer a szél megkavart mindent, ezért létezünk is olyan rendezetlenül...)   

Szombat volt tehát az utolsó napunk Dungarvanban, ezért igyekeztünk alaposan kihasználni. Délelőtt még elrámoltuk az utolsó cuccainkat, majd 10kor bementünk uszizni egy utolsót. Megegyeztünk előre, hogy 11.10ig maradhatunk benn max és igy is lett: 11.30ra már rendeztük is a számlát és be is pakoltuk a kocsiba a cuccainkat. Mivel autópályán nem lett volna túl izgi hazamenni, a Copper Coast-on indultunk el, a tengerparton, ami nagyon jó választás volt, mert olyan gyönyörű volt az egész, amilyet csak álmodni lehet. Óriási mázlink volt egyébként, mert ráadásul ragyogó napsütés volt, igy a tenger hihetetlenül sötétkék volt, az utat szegélyező fű pedig eszméletlenül zöld. Itt-ott meg is álltunk fotózni, annyira lélegzetelállitó volt a táj. A tervünk az volt, hogy vagy egy tengerparton állunk meg homokozni vagy egy játszótéren, de miután a fiúk egyöntetűen az utóbbira szavaztak, nem sokat dilemmáztunk, mi legyen, célba vettünk az All Aboard Play Park-ot Tramore-ban. A játszóra érve még mindig gyönyörűen sütött a nap, a gyerekek lelkesen ki is ugrottak a kocsiból játszani - mi viszont úgy éreztük, menten odafagyunk bármihez, olyan iszonyú hideg volt... Hiába volt tehát szupi a játszótér, rengeteg izgi játékkal, kb 20 percet maradtunk, mert vacogtunk a hidegben. Mivel ekkor már 1 óra felé járt az idő, beugrottunk a helyi Tesco-ba venni pár szendvicset és miután megebédeltünk a parkolóban, elindultunk hazafelé. Útközben Paja elaludt, 4 körül pedig már itthon is voltunk. Este pizzát rendeltünk, visszaállt tehát minden a rendes kerékvágásba.
Jó volt. Szép hely ez a County Waterford.