Ezzel meg magyarán mondva elmehetnek a p*csába.
1) Pszichológia BA-val (3 év) és MA-val (5 év) kvázi semmit sem kezdhetsz (HR max - köszi, oda minek úgy mégis, mikor van, aki konkrétan HR-t tanult csak más főiskolákon)
2) Tanácsadó szakpszichológusként (5+3 = 8év) nem mehetsz tovább pszichoterápiát tanulni, de még csak életvezetési tanácsadást sem tarthatsz (WTF?)... Hogy mit lehet igy 8 év tanulás után csinálni, na azt nem tudom, eszerint a tanácsadó szakpszichológus ugyanott van, mint a pszichológia BA-t vagy MA-t végzett szerencsétlen, mert egyik sem lehet pl önálló vállalkozóként "pszichológus" és nem veszik fel állami intézménybe sem... 
3) Csak az tarthat pszichoterápiát, aki az 5 + 4 + 4 évet tanul ÉS klinikai szakpszichológusi irányba indult el egyetem után.

Ergo:

• Csak akkor lehetsz gyakorló pszichológus / pszichoterapeuta, ha 13 évet lehúztál (ebből jó esetben csak 8 év fizetős) tanulással. 
• Pszichiáter (aki ugye a gyógyszereket irja fel mindenre) 6 év tanulás után lehetsz.  
• Aki bárhol megáll a 13 év tanulás közepén, sehol sem alkalmazható és vállalkozó sem lehet hivatalosan. 

Ezt akkor vessük össze a mindenféle lélekgyógyitók népszerűségével, akiknek örüljünk, ha érettségije van a nagy meggyőzőkészségük mellett, hogy ők aztán tudják mit csinálnak és vessük össze azzal, hogy sem egyetem előtt, sem közben, sem utána nem mondta senki, hogy át vagyunk b*szva. Hogy ez igy megy. Hogy hacsak nem akarsz klinikus lenni, semmi értelme pszichológia szakra menni, mert nem tudsz vele mit kezdeni. Hogy ha érdekelnek az emberek, végezz el valami módszerspecifikus képzést (családterápia, tranzakcióanalizis, szimbólumterápia stb), hiszen azokat egy érettségivel el lehet kezdeni és el lehet végezni és semmivel nem lesz rosszabb végzettséged annál, aki az 5 éves pszicho MA vagy 8 éves tanácsadó szakpszichológusi után végzi el ezeket.

Ahogy a régi töritanárom mondta: megáll az eszem és egy helyben topog. Ezt most igy tényleg, miért kellett?! (Ez egy új szabályozás, friss, hurrá.)