Szilveszter és Új Év Napja

Szilveszter - természetesen - ugyanolyan nap volt, mint bármelyik másik... Délelőtt a Killiney Hill játszóra mentünk megfagyni és mikor odaértünk, megdöbbenve vettük észre, hogy alig van parkolóhely, úgy tűnik fél Dublin itt kötött ki az év utolsó napján. Ettől függetlenül jót játszóztunk, hiszen volt zipline és Palika imádta a csúszdát is (én mondjuk frászt kaptam, nem értem minek kell három méter magas csúszdát épiteni totyogóknak, ami ráadásul itt-ott nyitott). Délután T. és én elmentünk Stillorganba beszerezni ezt-azt az esti "bulihoz", jártunk a Tescoban, a Dealzben és a Lidl-ben is, utóbbiban volt igazi csillagszóró, igaz egybe volt csomizva más hülyeségekkel (party poppers, here we come), de a lényeg, hogy kidobhattuk az ir borzalmat, szereztünk helyette jó kis hagyományos németet. A Tescoban akciósan vettünk egy Pingvines társast (€3 volt csak, pedig cuki), a Lidl-ben pedig szintén akciósan egy Earth cimű ismeretterjesztő könyvet (amit 1-2 héttel később egy üzletben magyar nyelven is árultak véletlenül hahaha), úgyhogy volt öröm, mikor hazaértünk a vásárfiákkal... Az este egyébként a szokásos mederben folyt: társasoztunk, csillagszóróztunk, majd fürdés, altatás. Miután Palika elaludt 9 körül, Pipivel kiszöktünk a gyerekszobából és négyesben megnéztük a Finding Dory-t. Ez volt Peti második egész estés rajzfilmje (az elsőt, a Shaun the sheep-et tavaly nyáron nézte velem moziban) és azt hiszem ezt végre értette... Fél 11 körül vége lett a rajzfilmnek, némi tutujgatás után tehát Peti is elaludt olyan 11 körül. Mi hármasban megvártuk az éjfélt, koccintottunk és szokás szerint fél 1kor ágyban voltunk, hiszen Paja szilvesztertől-új évtől függetlenül ébred ugye... (Ja, zéró petárda, zéró tűzijáték volt (legalábbis körülöttünk), totál kussban köszöntött be nálunk 2017...)

Vasárnap, vagyis január 1-jén Dollymounton kezdtük az évet. Farkasorditó hideg volt, de mi kitartottunk, ezúttal a fahidon áthajtva letettük a kocsit az út mentén és elsétáltunk a vizig. (Volt, aki úszott. Úszott!!! Mi kabátban, sálban, szárazon jéggé fagytunk, 1 fok volt és fújt a szél, mint a p*csa, erre van olyan hülye, aki bement a fagyos tengerbe... Brrrr....) Na tehát ahogy ezt ki lehet találni, nem maradtunk sokáig a szabadban, amint elértük a tengert, fordultunk is vissza, hogy gyorsan újra beülhessünk a kocsiba. Ebédre rántott húst ettünk, este pedig Eszterékkel beültünk a Waterloo-ba vacsorázni. T. szokás szerint burgert evett, én pedig szintén szokás szerint fish and chipset. Miután megvacsoráztunk, kártyáztunk is egy sort (UNO), de mivel Eszter anyukája másnap hajnalban repült haza, fél 11 körül szedelőzködtünk és hazasétáltunk. A fiúk állitólag jól birták, hogy Nagyi fektette őket (bár Paja sirt kicsit alvás előtt, hol vagyok már), hogy megkönnyitsem az estét, megengedtem nekik, hogy kibontsák Anyuék karácsonyi ajándékát (Peti kapott egy pici Legot és egy Apu által készitett dominót, Palika pedig egy Bogyó és Babóca könyvet (a karácsonyosat) meg egy összeszerelhető dinot), igy kicsit gyorsabban repült el az az óra, ami az elmenetelünk és a fürdetés között volt. Hát mit mondjak. Soha rosszabb évet, ha igaz a mondás, hogy olyan lesz az év, mint az első napja...

Ja és még egy fontos esemény erről a hétvégéről: Bár az eredeti sztori szerint Chippy-nek már 25-én nem szabadott volna nálunk maradnia, mivel mindnyájan úgy megszerettük ezt a kis játékot, T.-vel úgy döntöttünk, meghosszabbitjuk kicsit a mi kis Elfünk ittlétét, úgyhogy Szilveszterig még maradhatott nálunk Chippyke... Mivel azonban 2017-be már nem jöhetett át, Peti szépen elbúcsúzott tőle egy rajzzal...