A hétvégén szombaton aktivabbak voltunk - nyilván, hiszen akkor még nem pakoltunk és az idő... Nos az időjárás rémisztően jó volt. Nem is értettem, mi van. Reggeltől estig tűzött a nap, egy felhő sem volt az égen, a szél nem fújt, mi pedig rövidujjasban is izzadtunk. (16 fok volt haha, nagyon furcsa, Magyarországon 16 fokban még borzongok, itt meg már kellemetlen volt a hőség, ez vajon miért van?! Na mindegy, a lényeg, hogy csodás idő volt.) Hogy kihasználjuk a szuper időt, felmerült, hogy elautózunk Glendalough-ba, de végül a Corkagh Park mellett döntöttünk, mert az előbbi ugyan gyönyörű, de nincs játszótér, ráadásul fél 11 körül indultunk és attól tartottunk, hogy mindenki Wicklow-ba megy és nulla parkolóhelyünk lesz a tónál...

Na szóval először is T. kicserélte Palika bicjának a kerekét és repülhettünk is kirándulni. A Corkagh Parkban a kis farmon kezdtünk, ami ugyan nem nagy, de legalább ingyenes és van kb minden: tyúk, kakas, malac, barika, páva, strucc és papagáj. Miután minden állattal váltottunk pár szót, átsétáltunk a tóhoz, ahol a kis büfében sajnos csak csokik / chipsek voltak, semmi scone vagy süti, igy iszkoltunk is tovább a Fairy Trail-hez. Mikor végeztünk tüncikkel, leálltunk focizni és buborékfújózni a nagy réten, majd mentünk tovább a játszótérre. (A játszón kicsit idegbajt kaptam, mert volt egy nagy csúszda, aminek a tetejénél minden gyerek, kicsi és nagy is simán beelőzte Palikát, aki csak topogott ott szerencsétlenül, egyre hátrébb és hátrébb lépegetve, úgyhogy a végén kénytelen voltam felmenni és rendet tenni a sok kis disznó között, hogy bazzeg sorállás van. Az igazat megvallva Pajára is mérges voltam, hogy miért ilyen kis tehetetlen, persze én is ilyen voltam, de akkor is, nagyon szar látni, hogy ilyen kis béna és mindenki átgázol rajta.) Na mindegy, a csúszdás affér ellenére nem volt rossz ez a játszózás, de mivel már 2 óra volt, mentünk haza, mert kezdtünk éhen halni. Hazafelé beugrottunk a Lidl-be, vettünk sült krumplit meg csirkefalatkákat és ezt ebédeltük, hát ez van, egészséges életmód hurrá. Vacsira T. sütött palit, miközben eladott egy gitárt is, hiába no, tudunk élni.

este 8.15

Vasárnap nem akartunk ugye nagy programot, mert csomagolnunk kellett, igy csak a Herbert Parkba mentünk el bicajjal. A nagy játszót ezúttal kihagytuk, csak a kicsire mentünk, hátra, majd a tóhoz, de miután Peti majdnem beleszédült a vizbe, inkább húztunk haza. A nap további része a pakolásról szólt, nem tudom, mondtam-e már, mennyire rühellek csomagolni és méricskélni, hogy ne lógjunk túl a megengedett a súlyon... Mivel hajnali járattal mentünk ugye, délután 5-8 között leadhattuk a bőröndöket a reptéren, úgyhogy ezúttal ezt ki is használtuk: T. fél 7 körül kiautózott a repülőtérre és becsekkolta a cuccainkat, hogy reggel már ne kelljen sorbaállnunk. A fiúkat kicsit korábban, 8 körül már ágyba parancsoltam, negyed 9re már aludtak is, én pedig jó korán, fél 11kor bújtam ágyba, hogy legyen még némi időm aludni, mielőtt 3.15kor megszólal az ébresztő...