Szilveszter

A 2017es Szilveszter bizony igen felemásra sikerült.
Délelőtt tök jó volt, Anyuékkal elmentünk Braybe. Játszóztunk, néztük a hullámokat, ettünk egy-egy scone-t, ittunk egy-egy kávét, sétáltunk, egyszóval jól elvoltunk. 1 körül értünk haza, hullafáradtan, de miután Anyu előző este megfőzött, azonnal ehettünk. Ebéd után eléggé elitélhető (?) módon ledőltem a hálóban, mert nem volt azért könnyű a délelőtt, hideg is volt, nincs is közel Bray, kidöglöttem, na. Ehhez képest, úgy 2 perce feküdhettem, mikor hallom, hogy T. beküldi hozzám Palikát, hogy majd Anya olvas neked... Oké, végülis olvastam volna neki, azt lehet fekve, de miután Paja nem akart mesét hallgatni, csak bepillantott hozzám 10 másodpercre, utána ment is ki újra a nappaliba. Becsukom a szemem, hallom elkezdtek játszani a favonatokkal - majd újabb 5 perc után T. beviharzik, hogy mit csinálok... Mondom szerinted mit? Azt hittem játszotok... Mire ő: Neeeem, én mesélek, ők néznek és én még nem ültem le egy percre sem délelőtt óta. Köpni-nyelni nem tudtam, totál megsértődtem, hát milyen ez már? Elviszem a gyerekeket reggel fél 10től délután 1ig, aktivkodunk a szabad levegőn, amig ő itthon van és mondjuk ki- meg bepakolja a mosogatógépet és akkor tiz percet nem tud játszani a fiúkkal?! Hát bazmeg. És akkor olvasom, hogy más szintén két gyerekes anyuka barátnős hétvégére megy Barcelona-ba - hogy a jóistenbe'?! Meg délután 5től este 10ig dolgozik és minden estét apuka visz miután hazaér a munka után. Hát hogy...? Hogy tehetném én ezt meg?! Ah, na mindegy, nem mérgelődöm megint, megtettem ezt 31-én, jól el is csesztem vele az egész délutánt, volt a francnak kedve igy elbúcsúztatni ezt az amúgy is fos évet.
A nap tehát innentől kezdve nem volt túl vicces: hogy "hasznossá tegyem magam", elugrottunk a Merrion Tesco-ba bevásárolni T.-vel, de útközben egy szót sem szóltunk egymáshoz. Szerettem volna Stillorganba menni, mert reméltem, hogy elkapok valami akciót (tavaly is vettünk egy tök jó társast ott €3-ért), de igy nem volt semmi hangulatom hozzá, inkább mentünk ebbe a legközelebbi nagyobb Tesco-ba, de itt meg ugye nincs játékosztály. Mire hazaértünk, Anyu sütött sajtost, de iszonyú sós lett, mert miért ne. Hogy feldobjam a hangulatot, csináltam forralt almalét, amit főleg csak én ittam és vártam, hogy legyen már este és feküdhessünk le a picsába. Mivel sosem néznek a fiúk TV-t meg filmeket, kitaláltuk, hogy no majd most, Szilveszter alkalmából megnézünk közösen valami vicceset, de persze ez sem sikerült, mert elkezdtük a Finding Nemo-t, de 15 perc után a gyerekek egyesült erővel kérték, hogy ne, ne nézzük, mert bazi félelmetes... Igen, még Pipi is. Aki 7.5 éves. Na mindegy, a Nemo után belenéztünk az Égig érő fűbe is, de nem néztük végig, mert Palikát hogy úgy mondjam cseppet sem hatotta meg a sztori, nem érdekelte. Ekkor már 7 körül járt az idő, gyorsan vacsi, fürdetés, majd Paja fekvés, Pipi pedig buli. Mivel Petinek megigértük, hogy fenn maradhat 10-11ig, miután Palika elaludt, elkezdtük nézni vele a Reszkessetek Betörők-et, de csak egy órát néztünk belőle, mert ő még Mario Kartozni is akart kettőt, mondván majd máskor befejezzük inkább a filmet... (Ennyire film őrültek a gyerekek, hát ez van....) Olyan fél 10 magasságában virsliztünk, szörpöztünk, majd mikor Peti kb fél 11 körül lefeküdt, mi, felnőttek, megnéztünk egy Beugrót. Ez kb 3/4 12ig tartott, ekkor gyorsan előkaptuk a gyerekpezsgőt és éjfélkor szépen elénekeltük a Himnuszt, koccintottunk a (remélhetőleg boldog) új évre.
Hát igy és ennyi volt az év utolsó napja, pffff, az egyetlen jó dolog annyi volt benne, hogy Anyuékkal együtt tölthettük...