T. Magyarországon

Nem tudom, hogy jött ez igy ki, de május - június baromi sűrű minden szempontból. Nyaralás, tanfolyam, iskolai szünet, szülinapi party-k, T. hazarepül, majd megy Amerikába... Rohannak a napok, na, csak kapkodom a fejem.
T. tehát kedden, 15-én hazarepült a szombati osztálytalálkozójára. Mivel a fiúk már nagyok, ha T. nincs itthon, nem egy nagy tragédia, inkább poén, mert annak apropóján, hogy legyen már egy kicsit nekünk is jó, mindig kitalálunk valami vicceset: különleges, titkos programokat csinálunk (pl körbefutjuk a háztömböt este fürdés előtt), finom kajákat veszünk (pl Ben & Jerry jégkrém), szóval cincogunk, mig nincs itthon a macska.
A hét is ilyen lazán telt, mókáztunk, poénkodtunk és ez végre természetesen jött, mert megjött a "meleg", végre egész héten 18 fok körül volt az idő és nem esett és ez jelentősen javitotta a hangulatomat.

Coder Dojo

"Szabadságunk" megkoronázásaképp szombaton elmentünk a Glenroe Farm-ra, ahol akkor voltunk utoljára Pipivel, mikor Palika még meg sem született. Az elmúlt 4 évben szépen felújitották a helyet, lett pár új dolog, szóval szuper napunk volt. Lazán, 11 körül indultunk, dél körül értünk oda, ekkor gyorsan átszaladtunk a kiállitáson, majd szaladtunk is a fedett (!) játszórészhez (tető volt, de oldalra nyitott volt az egész, szóval járt a levegő, nagyon klassz volt), ahol először a fiúk másztak egy keveset, majd homokoztak egy kicsit. Innen az állatokhoz mentünk, majd miután szép komótosan mindegyiket megnéztük (Palika kedvence a malac volt, vissza-visszatértünk ahhoz a büdös állathoz, Peti pedig imádta a kecskéket (a tenyerükből etették őket), a barikákat (iszonyú puha volt a bundájuk) és a nyuszikat (folyton odaszaladtak hozzá)), elmentünk az állatsimogatóba, ahol kaptak a kezükbe kis nyuszikat, akiket lehetett dögönyözni. Az állatok után elmentünk sütizni (€10 alatt fizettünk, király volt), majd jöhetett a játszóterezés, ezúttal szabad téren. Mivel a játszótér mögött indult a fairy trail, természetes volt, hogy játszózás után végigjártuk és bár kicsit hosszabb volt a séta, mint gondoltuk, jól elvoltunk, útközben ettünk egy-egy banánt és jól elbeszélgettünk (vagyis főleg Peti beszélt Harry Potterről, de sebaj). Itt - mármint a fairy trail egy elhagyatott részén) amúgy átöltöztek a fiúk: eredetileg rövid gatyóban jöttek, de olyan hideg szél fújt, hogy itt közölték, hogy nem birják tovább, inkább felvették a hosszú nadrágjaikat, mert fáztak, pedig tűzött a nap durván. A fairy trail után már mindnyájan kivoltunk kissé, igy levezetésképp leültünk az állatok mellé és mig én befejeztem a kávém utolsó kortyait, a fiúk békésen rajzolgattak / szineztek, én meg azt hittem, megzabálom őket. A kézműveskedés után búcsúzóul körbejártuk az állatokat még egyszer, mindenki elköszönt a kedvenceitől és végül mehettünk haza. Fél 5 volt, mire hazaértünk, hullafáradtan, de nagyon jó kedvben.
Mivel szombaton eléggé kihajtottuk magunkat, vasárnap lazábbra vettük a figurát, annál is inkább, mert esett. Összesen a Nutgrove-ba mentünk el vásárolni és ennyi volt a program, a nap további részét szemrebbenés nélkül itthon töltöttük és vártuk T.-t, aki az esti géppel meg is érkezett.
Hát ennyike.