Június 18-24 - Az utolsó sulihét Pipinek

Hétfőn T. szabit vett ki és elautóztunk Skerriesbe. A malmoknál kezdtünk, először tizóraiztunk, majd körbementünk a kiállitáson. Innen a tengerpartra vezetett tovább az utunk, ahol egy kicsit megfagytunk ugyan, de jót mászkáltunk. Olyan 2-3 körül indultunk haza, szóval miután itthon megebédeltünk (Anyu babalevest főzöttt jaaaaaj, imádom), még el tudtam vinni Pipit Coder Dojora is, ne maradjon már le a mi kis kirándulásunk miatt.

Kedden délelőtt elvittem Anyut Bray-be, mert az volt a terve, hogy felsétál a kereszthez, de mivel nagyon szar idő volt (két méterre alig láttunk előre, olyan pára volt és szemerkélt az eső), lebeszéltem róla és inkább a Cliff Walk-on hagytam kicsit érvényesülni. Én hazajöttem, harmadszor is bementem a bankba (természetesen sikertelenül, mert megint belekötöttek valamibe), hazahoztam a fiúkat a suliból - oviból és vártuk, hogy Anyu is hazaérjen Bray-ből Dart-tal. Este T-vel még elmentünk egy búcsú-Sandycove sétára kettesben, mert Anyu másnap sajnos már haza is repült.
Szerdán tehát délelőtt elszaladtunk a Merrion Tescoba, kimentünk Poolbeg-hez még egyszer, majd délután az 5-ös géppel Anyu haza is ment Apu után.

Csütörtökön Pipiék kirándultak, a Butlers Chocolate Factory-ba mentek. Én negyed 12re mentem GP-hez, hogy a végére járjunk, miért is vagyok folyton álmos és fáradt és miért is ébredek minden reggel bedugult orral. A doki miután meghallgatott, levett tőlem vagy 6 cső vért és kedélyesen utamra engedett. Mivel épp dél körül járt az idő, T. felajánlotta, hogy ebédeljek vele a Cégnél és igy is tettünk, életünkben kb először kettesben ( = gyerek(ek) nélkül) ettünk benn. (Mondanom sem kell, isteni volt.)
Pénteken - mivel egyre jobban fostam a bárányhimlőtől miután kiderült, hogy Dev (akin ugye pénteken jöttek ki az első pöttyök és már kedden suliban volt) már bőven jár iskolába - Pipit itthon tartottam, nem ment suliba. Délelőtt elmentünk a Kukacos játszóra (ami vicces volt, istenem, pedig régen csak kettesben jártunk mindenhova), T. pedig miután délután itthon volt, elment elintézni az EHIC kártyáinkat. (Egy hét alatt kipostázták a kártyákat, de 3ból 1 volt jó, a másik 2n elirások voltak, Peter pl Peyer volt és az én nevem sem jól szerepelt...)
Szombaton Pipit elvittem 9re focira (kitalálta, hogy ő mostantól nagyon szereti a focit és egy kis csapat felajánlotta, hogy vigyük el egy-két alkalommal, hogy megnézze, tetszik-e neki tényleg), majd miután szénné fagyva hazaértünk negyed 11kor, elautóztunk a Kuflis játszótérre, hogy Palika is mozogjon egy kicsit. Délután - a reggeli edzésen felbuzdulva - elmentünk focilabdát venni a világ végére és nagyjából ennyi is volt a nap.

Vasárnap, mivel jó időt jósoltak, elmentünk a Newgrange Farm-ra és jah, tényleg meleg volt, majdnem meggyulladtunk a napon. Ezúttal annyira sajnos nem tetszett a hely, oké, hogy farmról van szó, de halál dzsuva volt minden és ez kifejezetten idegesitett. Jó, ahol állatok vannak, ott kosz is van, de attól a homokozónak meg a játszóházszerűségnek nem kéne halál piszkosnak lennie. Emellett szerettünk volna enni egy-egy sütit, ehhez képest a pulton két nyamvadt scone-on kivül nem volt semmi. Mivel a gyerekek éhen akartak halni, javasoltam, hogy együnk egy levest (ha már süti nincs), de ezen meg T. rágott be, hogy fúj, nehogymár meleg levest együnk harminc fokban... Végül megvettük az egyik scone-t, elfeleztük és a fiúk ettek egy-egy felet, mi meg nyeltük az éhkoppot. (Utólag irtam is a FB oldalukra is, hogy vasárnap 2kor vajon miért összesen egy fajta levest és két darab scone-t kinálnak a látogatóknak... Pfff.) Na mindegy, miután hazaértünk, jól bepizzáztunk és izgatottan vártuk az elkövetkezendő napokat, hogy Peti vajon elkapta-e a bárányhimlőt.