Hétfőn délelőtt tehát locsolkodtunk,
bár tudom, nem illik, de én is mentem Zsuzsiékhoz, mert hülyén jött volna ki, hogy a 3 fiú elmegy, én meg maradok Nagyinál, délután pedig átcuccoltunk a Ráday utcába. (Ja, locsolkodás után visszamentünk ebédelni Nagyihoz, a kettő között meg a fiúk lefutottak egy kört a Nyúl dombon haha. Durva, még Palika is birta, én eskü a felétől már csak sétáltam volna.) Mig T. elment leadni a kölcsönkocsit a reptérre (mert hogy kölcsönöztünk kocsit, amivel elmehettünk Debrecenbe), mi a gyerekekkel lesétáltunk a Nehru Part-ra a játszóra. (Mindig sikerül központi helyeken kivennünk lakást, még hogy mi költözzünk vidékre hahaha, na azt megnézném, mikor T. a falu szélén egy kis takaros kertes házba költözik...)
Kedden Anyu bejött, hogy lássa a gyerekeket, mi pedig kihasználtuk a szabadságot és sétáltunk egy nagyot. Sajnos egy idő után elkezdett esni az eső, úgyhogy eléggé be voltunk határolva, de igy is nagyot mászkáltunk: A Kálvinról lesétáltunk az Astoriáig, onnan a Ferenciek terére, Váci utca, Dunapart, majd Deák tér (itt felszálltunk a Budapest Eye-ra, ami egy rohadt nagy lopás, állitólag 10-12 perc, mig 3x körbefordul az a szutyok, hát kemény 8 percet, ha ment, ami 5000 Ft körüli összegért azért elég kemény), onnan elszenvedtük magunkat a Szederindába ebédelni (tök szivás ez a metrópótlás, bahhhh és még évekig igy lesz, hát nagyon klassz), majd mentünk haza. Mivel Palika útlevele lejár júniusban, úgy terveztük, hogy meghosszabbittatjuk jó előre, mert itthon fillérekbe kerül, kinn meg vagy €80-100, de online sajnos csak csütörtök estére tudtunk időpontot foglalni
Vecsésre, mert az összes pesti okmányirodában már csak májusra volt időpont, úgyhogy mivel a Bakáts téri iroda kb 20 méterre volt a lakástól, bekukkantottunk, mizu, nem csináltathatnánk-e meg az útlevelet csak úgy... Hát de, tehát felszaladtunk a lakásba, lehoztuk a megdöbbent Palikát és kb fél óra alatt végeztünk is adategyeztetésessel, fotózással együtt. (Még hogy lassú és túlterhelt a magyar bürokrácia.) Bár elég hullák voltunk már, a napnak még nem volt vége: Miután T. elment az ENT-re illetve Gyulával találkozni, mi kikisértük Anyut a Nyugatihoz, majd ha már ott voltunk, eladtam egy-két könyvet a Westendben és békávéztunk kicsit, mert a fiúk meg akarták nézni a 4-es metrót.
Szerdán korán kezdődött a nap: a Heim Pál Cöliákia központjába mentünk megnézetni a fiúkat. A családszűrés annyiból állt, hogy rájuk nézett egy gasztroenterológus, majd vért vettek tőlük, hogy megnézzék lisztérzékenyek-e vagy sem. (Elárulom,
nem, bár ezt csak 1.5 hónap után derült ki, kb ennyi idő, mig lesz eredmény.) A vizsgálat után hazasiettünk, gyorsan bekaptunk valamit, majd T. elment találkozni egy régi tanárával, mi meg a gyerekekkel elsiettünk a Várba játszózni meg fagyizni. Visszafelé baromi dugóba került a busz, igy rohantam, hogy ne késsek el a fogorvostól: 5re ugyanis fogorvoshoz mentem... Sajnos ez a doki sem csinált semmit a fogaimmal azon kivül, hogy csinált egy röntgent, örültem volna, ha egy-két kisebb lyukat betöm, de nem, úgy tűnik mostanában ez a divat, az első alkalom csak egy konzultáció, állapotfelmérés és akkor kb senki nem csinál soha semmit, hiába kérem, csak vonogatják a vállukat, hogy majd legközelebb, de na. A fogorvos után eladtam még egy nem használt társast, majd siettem haza, mert T. este Gáborral találkozott az utcánkban lévő egyik kis étteremben. (Mondtam, hogy baromi sűrű volt a program?)
Csütörtökön nagy túrára mentünk: Apuék behozták a kocsit, mi meg bevágódtunk és elmentünk Visegrádra. A fő cél a bob volt, ami nagyon bejött a fiúknak (Paja most volt először), utána pedig még beálltunk mini golfozni is, ami elég vicces volt, bár baromi béna vagyok benne. Miután lejöttünk a hegyről, fagyiztunk egyet (vagyis a többiek, én bodzás Fantát kértem helyette) meg lesétáltunk a Duna partra, ami szokás szerint
megint fel van túrva... Hazafelé issssszonyat dugóba kerültünk, több ideig ültünk a Nyugati és Deák között, mint amennyi idő alatt visszaértünk Visegrádról Pestre... Szuper. Az este poénja volt még, hogy rájöttünk, hogy a kedden kimosott ruháink még mindig nedvesek, úgyhogy fogtam a kisbőröndöt és elbattyogtam a kb 500 méterre lévő mosodába és kimostam-megszáritottam a cuccainkat, aminek már igazán itt volt az ideje... Nagyon mókás volt este 9 körül a Ráday utcában mászkálni - hiába no, ilyen élet közel sincs Dublinban... Szinte az összes étterem fullon volt és nem is főleg külföldiekkel, inkább idősebb magyarokkal.
Pénteken megint nem pihentünk: Libegőzni mentünk. Jó kis program volt, mindenkinek tetszett és bár a Békás tó egy pocsolya, nem érte meg elsétálni, hogy megnézzük, azért klassz volt maga a libegőzés. Visszafelé volt egy kis para, mert kimaradt egy busz és igy baromi későn értünk le a városba, ami azért volt gond, mert este 7re szinházjegyünk volt. A fiúkat Nagyi vitte el magához (beugrott 6 körül, miután olyan 3/4 6ra hazaértünk), mi meg mint az őrült rohantunk, hogy ne késsük le a darabot. A
Csoportterápiát néztük meg, a jegyet Anyuéktól kaptuk T. szülinapjára és bár T.-nek annyira nem tetszett, szerintem tök jó kis előadás volt, de mindenesetre sokkal jobb, mint a múltkori, amit láttunk. Mivel nem siettünk hazafelé, a RAM Kolosszeumtól lesétáltunk a Nyugatiig, ahol T. kapott egy gyrost, én meg egy GM sajtburgert a Mekiből, de mivel elkezdett szemerkélni az eső, onnan már inkább hazavillamosoztunk és már csak otthon ettük meg ezeket vacsi gyanánt.
Szombaton volt T. szülinapja, igy őt ünnepeltük. Ebédre átmentünk Nagyihoz, felköszöntöttük, majd ebéd után felkaptuk a gyerekeket és elmentünk hajózni a Dunán. (Baromi hideg volt, nem sütött a nap, a vizen azt hittük kettéfagyunk.) A Petőfi hidtól a Margit szigetig hajókáztunk, ott leszálltunk és meghallgattuk a zenélő szökőkutat, majd béreltünk egy motoros kisautót és körberobogtuk a szigetet. Vicces volt, mindkét fiú kipróbálta a vezetést, roppantul élvezték.
Vasárnap délelőtt a tesómék átjöttek és 10-12ig boldogitottuk egymást. Kaptunk tőlük egy menő társast, a
Rókanyomon-t meg egy cuki Lázár Ervin mesekönyvet is (minket ugyanis ők látnak el magyar társasokkal és könyvekkel). Mikor elmentek, felkerekedtünk és átsétáltunk T. tesójáékhoz ebédelni és megint felköszönteni T-t. Nagyjából 5ig maradtunk, akkor nekiindultunk: T. és a fiúk haza, én meg a Művész moziba, ott találkoztam ugyanis MD-vel, akivel megnéztük a
Rossz verseket. (Mókás, már kamaszként is ilyen filmeket néztünk, nem sok minden változott az elmúlt 20 évben...) A film után egyből hazatűztem, kissé hosszú volt ez a nap (hét) is.
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése