Oldalak

2010. augusztus 31., kedd

Sok apró


  • Ma a Pearse park-ban egy csövi utánunk szólt, hogy luvli bébi. Szerintem P.-re értette.
  • Voltam ma Eurosparban, kivétel nélkül egy euróba kerülő dolgokat vettem:


  1. Domestos citrus fresh
  2. Pudgies nedves törlőkendő
  3. Pro X probiotikus ital (6 db)
  4. Knorr tészta készétel
  • És mert ez nem lehet külön poszt, ideírom, hogy szerintem a legfinomabb csoki a Kinder Bueno.
  • Amúgy most, hogy újra bevetettük az altatásokhoz a zenélő virágot / napocskát meg a p*napárnát is, úgy próbálom P. emlékezetét fejleszteni, hogy látod, látod, mikor kicsi voltál, akkor is ezt használtuk... Hiszen olyan nagy már, lassan iskolás lesz.
  • Ja és felfedeztem, hogy van ilyen a Fresh-ben, kettő db egy euroért. Ó, köszönöm istenem, hogy nem nagyon látszik meg rajtam, hogy ilyeneken élek.

  • Ő üzenete:
    Hogy megy a nap?
    Én üzenetem:
    Jól, most épp pihizik
    alig aludt séta alatt
    Ő üzenete:
    hanem mit csinált
    beszólt megint az öregeknek
    "kussolsz nyugger"
    meg ilyenek
    nagyon kényelmetlen volt a múltkor is

2010. augusztus 30., hétfő

Most nem?


Kicsit idegesít, na jó, ez túlzás, leszarom, csak olyan furcsa, hogy ezeken a babaszépségversenyeken az győz, aki több szavazatot kap neten. Még sosem neveztük semerre P.-t (pedig szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy tarolna, merttényleg szép, mindenki szerint, nekünk nem azt mondják, hogy jajj de édes, de aranyos baba meg miegymás, kivétel nélkül mindenki a szép jelzőt használja), szóval hogy nem a csalódás íratja ezt velem, hogy valahol nem nyert, de szerintem béna, hogy valaki azért örül, hogy a gyereke nyert egy első díjat, mert elégszer kérte az ismerőseit, hogy szavazzanak a babájára és azok vették is a fáradtságot és szavaztak.
Lehet, hogy túlzásba viszem az igazságérzetet, de ezek akkor nem szépségversenyek, hanem kinek van több ismerőse / kinek van több ideje kampányolni versenyek tulajdonképpen.
Ja, amúgy ma tök véletlenül felvettem, amint P. hasról hátra fordul. Már régebben is csinálta, de most már bizonyítékunk is van rá. He-he. Szép is, ügyes is, mi kell még?

2010. augusztus 18., szerda

Welcome


P. hamvas bőrét először érte ma eső és ahogy ez most kinéz, nem utoljára.*
* sikerült abban az öt percben lemennünk sétálni, mikor az addig tűző nap eltűnt és elkezdett ömleni az eső, majd mire visszaértünk a lakásba, újra száz ágra kisütött a nap**
** ilyenkor hajlamos vagyok azt hinni, hogy a Sors akarta így, hogy a mai séta elmaradjon, mert mit tudom én, így megmenekültünk attól, hogy valami ámokfutó elüssön a járdán vagy valami ilyesmi

2010. augusztus 16., hétfő

Vakvagányok & Béna


AV a mobiltelefont fia füléhez nyújtva csúfolkodik.
- Hallo, pizzarendelés? Kérnék egy nagy pizzát, de puha legyen a tésztája, ugyanis nincs fogam...
Igen, mi kegyetlen szülők megint próbáltuk kiváratni P-vel a 3 órát kaja nélkül...

Kezdem azt hinni, hogy a babaruhákat és -játékokat olyan emberek tervezik, akik az életben nem láttak gyerekeket még csak távolról sem...
Törppicúr csörgője kerestetik!*
* a ma kapható színes, szagos, vibrálós izéket ugyanis én meg tudom fogni, de a Kiskorú nem, ugyanis meglepő módon kicsiny a marka...

2010. augusztus 15., vasárnap

3 hónapos


P.-nek, mint minden kornak, rendszere van.
10 körül elalszik, 9kor mi keltjük. Eszik, játszik, sír, 11kor elalszik fél-egy órára. Eszik, sétál, fél órát szundizik, sír. 2kor eszik, játszik, sír, elalszik fél órára. 5kor eszik, sír, sétál, fél órát szundizik, fürdik, masszíroztatja magát. 8kor eszik, nyűglődik, sír, 10 körül elalszik.
Hát itt tartunk most.

Repül


Amúgy a legújabb aranyossága, hogy masszírozás közben elkezd komolyan nézni, koncentrál, kitárja a karjait, elkezd velük körözni és eközben a testét is forgatni próbálja, de mindezt olyan átéléssel, hogy kidugja nyelvét és majd' megszakad a próbálkozástól. AV szerint fel akar ülni. He-he. Szegényke. Nem tudja, hogy azt nem így kell...
No nem mintha én tudnám, hogy kell, de így tuti nem.

2010. augusztus 12., csütörtök

Tény és Tegyem le


Egyre valószínűbb, hogy P. véletlenül kétszer állt sorba, mikor a szépséget osztogatták...
Csak remélni merem, hogy volt ideje az Ész pultja előtt is várni.

Azért csak becsúszott egy kis Kispál... Persze csak a téma miatt: P. tegnap kétszer is követelte, hogy tegyem le, kétszer is, pedig fel sem küldtem az uruk harcost...
Szóval álmos volt, szokás szerint felvettem, ringattam, rángattam, de csak egyre jobban sírt, olyannyira, hogy mondtam magamban, hogy ejj, hát le vagy te ejtve, akkor sírjál, ha az neked jó és miután letettem hasra a kiságyába, két perc múlva álomba sírta magát. Miután húsz percig küzdöttem, hogy aludjon el a karomban. Mindezt eljátszotta délelőtt és délután is. Kétszer is.
Eh. Már most szégyell ez a fiú engem.

Még egyszer


(no tessék még egy Kispál cím, akaratlanul...)
Nem fér a fejembe, miért küzdenek egyesek körmük szakadtáig a császáros szülés ellen... Lehet, csak én futok bele folyton rémtörténetekbe, de nagyon remélem, hogy ha P-nek kistesója lesz, ő sem a szűkebb utat választja majd...
Mert csak a legújabb. Adva van egy nő, mögötte egy császár, amit épp olyan indokkal végeztek el, mint nálam, de míg én a fenekemet vertem a földhöz, ő teljesen kiakadt, milyen szerencsétlenül járt, úgyhogy minden követ megmozgatva elérte, hogy a második gyerekét engedjék hüvelyi úton megszülni. Pár napja kiderült, totálisan elszabták az alsó fertályát, sérvei, kinövései vannak, amiket állítólag helyrehozni sem lehet és mint kitalálható, nem csak esztétikailag okoznak gondot...
Amellett, hogy tök sajnálom szegényt meg tisztelem, hogy küzdött meg minden, óhatatlanul is felmerül bennem, hogy széllel szemben lehet pisilni, csak nem érdemes: ha valaki nem alkalmas a "természetes" szülésre, akkor nem az, ettől nem szarabb ember a másiknál, mert az anyaság nem csak a szülésből áll, hanem többek között a kihordásból és az életben tartásból is...

2010. augusztus 10., kedd

7vége


Szombaton amúgy - csakúgy, mint múlt hétvégén - megint elautóztunk a Lidl-be vásárolni, vasárnap pedig - csakúgy, mint múlt hétvégén - megint Brayben* jártunk a tengerparton, ahol általában istenkirályoknak érezzük magunkat mindhárman...
Az élet szép, éljen AV aki miatt itt lehetünk.
* miután a múlt héten már felültünk egy-egy attrakcióra (AV az óriáskerékre, én a Frisbee-re) ezúttal csak sétáltunk a forgatagban majd a parton.

Ezredszer is felteszem a kérdést: itt miért kerülhet egy Pampers nedves törlőkendő 1 Euroba (280 Ft - otthon talán 480 Ft), egy Lipton piramisos tea 1,55 Euroba (434 Ft - otthon nagyjából 630 Ft), három vicces mintás pamut rugi 6 Euroba (1680 Ft - otthon kb 4500 Ft) és öt vicces mintás pamut rövid ujjas body 5 Euroba (1400 Ft - otthon mondjuk 3500 Ft)?
Van még másik száz példám is, de a lényeg asszem ennyiből is lejön - de miért?

2010. augusztus 6., péntek

Éljen a jajj


A mai sétát pedig köszönöm a kenguru feltalálójának*, mert nélküle nem tudtunk volna begyalogolni sírás nélkül a belvárosba (köszönjük kátyús járdák és macskakövek) és nélküle nem tudtam volna hazafelé még egy jégkrémet is elrágicsálni menet közben a döglesztő hőségben...
* illetve AV-nek aki rábeszélt a termékre és megvette a szóban forgó darabot

Amúgy meg észrevettem, hogy a korábbi "minden vásárlásnál kell venni egy tejfölt" mániám átváltott "minden vásárlásnál kell venni nedves törlőkendőt"-re.

Illetve amikor az ember egy kvázi inszomniás babát szeretne egy csendes sétával elaltatni, óhatatlanul is felmerül benne a gondolat, hogy minek vannak vajon a világon más gyerekek / sirályok / olaszok, akik a sipítozásukkal tutira felriasztják szerencsétlent.
A motorosokról már korábban szóltam.
Mondjuk nem sírok, mert otthon naponta minimum kétszer felborították a csövik alattunk a szelektív hulladékgyűjtőt, hátha találnak benne még 1-2 ép (!) visszaváltható üveget... De ez már egy más mese.

2010. augusztus 4., szerda

Amúgy...


... a gyerekkel a kézben neteztem (alap), teregettem, teát ízesítettem, port töröltem, pakoltam, ebédeltem már mellé ma bekerült a gyerekkel a kézben tápszert is csináltam már is...
... mondom én, hogy nehéz az élet...
... viszont egyre inkább értelmet nyer az ami nem öl meg, az megerősít mondás...

P. a múlt szerdai oltás óta bolondgombás. Kialakított ugyan egy remek napirendet magának (meg nekünk) ebből azonban sajnálatos módon kimaradt a nappali alvás. Az éjszakái tökéletesek, 10-11-től 5-6-7-ig alszik, de napközben egyszerűen nem képes hunyni. Ha eszik, játszunk, majd ha ásítozni kezd, letehetem én ugyan a kiságyába (a'la Suttogó) csak keservesen sír és nem hagyja abba 10 perc után sem... Sőt. Csak belelovalja magát és egyre erősebben sír. Ha nem kínzom és ásítozás után ringatom, akkor úgy fél óra kemény izommunka után úgy tűnik, elaludt, leteszem, de maximum fél óra után ébred és akkora szemekkel néz, mint aki az életben nem akar többet aludni. És ez maximum 2-3x fordul elő egy nap, azaz maximum 1,5-2 óra, ami jut napközben...* Az okosok szerint lehet, ilyenkor egy bennragadt büfi vagy szélfújás miatt kel fel, de kérdezem én, éjszaka hogyhogy nem marad benn ilyesmi, hogy 7-8 órát kibír? Állítólag a másfél éves gyerekek alvásideje 10-12 óra. Ha-ha.
* jó, ez túlzás, mert mióta olyan okos, hogy egyedül is elvan 3/4-1 órákat, azóta mindenfélét csinálok mellette, ő meg egyszerre játszik és bámul, hogy mikor nézek már rá, hogy huncutul rám nevethessen... 12 hetes ma, te jó ég és néha már most megijeszt, mi mindent tud...