Magyarország április 10 - május 2 - Part 3

Hétfőn délelőtt tehát locsolkodtunk, bár tudom, nem illik, de én is mentem Zsuzsiékhoz, mert hülyén jött volna ki, hogy a 3 fiú elmegy, én meg maradok Nagyinál, délután pedig átcuccoltunk a Ráday utcába. (Ja, locsolkodás után visszamentünk ebédelni Nagyihoz, a kettő között meg a fiúk lefutottak egy kört a Nyúl dombon haha. Durva, még Palika is birta, én eskü a felétől már csak sétáltam volna.) Mig T. elment leadni a kölcsönkocsit a reptérre (mert hogy kölcsönöztünk kocsit, amivel elmehettünk Debrecenbe), mi a gyerekekkel lesétáltunk a Nehru Part-ra a játszóra. (Mindig sikerül központi helyeken kivennünk lakást, még hogy mi költözzünk vidékre hahaha, na azt megnézném, mikor T. a falu szélén egy kis takaros kertes házba költözik...)

Kedden Anyu bejött, hogy lássa a gyerekeket, mi pedig kihasználtuk a szabadságot és sétáltunk egy nagyot. Sajnos egy idő után elkezdett esni az eső, úgyhogy eléggé be voltunk határolva, de igy is nagyot mászkáltunk: A Kálvinról lesétáltunk az Astoriáig, onnan a Ferenciek terére, Váci utca, Dunapart, majd Deák tér (itt felszálltunk a Budapest Eye-ra, ami egy rohadt nagy lopás, állitólag 10-12 perc, mig 3x körbefordul az a szutyok, hát kemény 8 percet, ha ment, ami 5000 Ft körüli összegért azért elég kemény), onnan elszenvedtük magunkat a Szederindába ebédelni (tök szivás ez a metrópótlás, bahhhh és még évekig igy lesz, hát nagyon klassz), majd mentünk haza. Mivel Palika útlevele lejár júniusban, úgy terveztük, hogy meghosszabbittatjuk jó előre, mert itthon fillérekbe kerül, kinn meg vagy €80-100, de online sajnos csak csütörtök estére tudtunk időpontot foglalni Vecsésre, mert az összes pesti okmányirodában már csak májusra volt időpont, úgyhogy mivel a Bakáts téri iroda kb 20 méterre volt a lakástól, bekukkantottunk, mizu, nem csináltathatnánk-e meg az útlevelet csak úgy... Hát de, tehát felszaladtunk a lakásba, lehoztuk a megdöbbent Palikát és kb fél óra alatt végeztünk is adategyeztetésessel, fotózással együtt. (Még hogy lassú és túlterhelt a magyar bürokrácia.) Bár elég hullák voltunk már, a napnak még nem volt vége: Miután T. elment az ENT-re illetve Gyulával találkozni, mi kikisértük Anyut a Nyugatihoz, majd ha már ott voltunk, eladtam egy-két könyvet a Westendben és békávéztunk kicsit, mert a fiúk meg akarták nézni a 4-es metrót.

Szerdán korán kezdődött a nap: a Heim Pál Cöliákia központjába mentünk megnézetni a fiúkat. A családszűrés annyiból állt, hogy rájuk nézett egy gasztroenterológus, majd vért vettek tőlük, hogy megnézzék lisztérzékenyek-e vagy sem. (Elárulom, nem, bár ezt csak 1.5 hónap után derült ki, kb ennyi idő, mig lesz eredmény.) A vizsgálat után hazasiettünk, gyorsan bekaptunk valamit, majd T. elment találkozni egy régi tanárával, mi meg a gyerekekkel elsiettünk a Várba játszózni meg fagyizni. Visszafelé baromi dugóba került a busz, igy rohantam, hogy ne késsek el a fogorvostól: 5re ugyanis fogorvoshoz mentem... Sajnos ez a doki sem csinált semmit a fogaimmal azon kivül, hogy csinált egy röntgent, örültem volna, ha egy-két kisebb lyukat betöm, de nem, úgy tűnik mostanában ez a divat, az első alkalom csak egy konzultáció, állapotfelmérés és akkor kb senki nem csinál soha semmit, hiába kérem, csak vonogatják a vállukat, hogy majd legközelebb, de na. A fogorvos után eladtam még egy nem használt társast, majd siettem haza, mert T. este Gáborral találkozott az utcánkban lévő egyik kis étteremben. (Mondtam, hogy baromi sűrű volt a program?)

Csütörtökön nagy túrára mentünk: Apuék behozták a kocsit, mi meg bevágódtunk és elmentünk Visegrádra. A fő cél a bob volt, ami nagyon bejött a fiúknak (Paja most volt először), utána pedig még beálltunk mini golfozni is, ami elég vicces volt, bár baromi béna vagyok benne. Miután lejöttünk a hegyről, fagyiztunk egyet (vagyis a többiek, én bodzás Fantát kértem helyette) meg lesétáltunk a Duna partra, ami szokás szerint megint fel van túrva... Hazafelé issssszonyat dugóba kerültünk, több ideig ültünk a Nyugati és Deák között, mint amennyi idő alatt visszaértünk Visegrádról Pestre... Szuper. Az este poénja volt még, hogy rájöttünk, hogy a kedden kimosott ruháink még mindig nedvesek, úgyhogy fogtam a kisbőröndöt és elbattyogtam a kb 500 méterre lévő mosodába és kimostam-megszáritottam a cuccainkat, aminek már igazán itt volt az ideje... Nagyon mókás volt este 9 körül a Ráday utcában mászkálni - hiába no, ilyen élet közel sincs Dublinban... Szinte az összes étterem fullon volt és nem is főleg külföldiekkel, inkább idősebb magyarokkal.

Pénteken megint nem pihentünk: Libegőzni mentünk. Jó kis program volt, mindenkinek tetszett és bár a Békás tó egy pocsolya, nem érte meg elsétálni, hogy megnézzük, azért klassz volt maga a libegőzés. Visszafelé volt egy kis para, mert kimaradt egy busz és igy baromi későn értünk le a városba, ami azért volt gond, mert este 7re szinházjegyünk volt. A fiúkat Nagyi vitte el magához (beugrott 6 körül, miután olyan 3/4 6ra hazaértünk), mi meg mint az őrült rohantunk, hogy ne késsük le a darabot. A Csoportterápiát néztük meg, a jegyet Anyuéktól kaptuk T. szülinapjára és bár T.-nek annyira nem tetszett, szerintem tök jó kis előadás volt, de mindenesetre sokkal jobb, mint a múltkori, amit láttunk. Mivel nem siettünk hazafelé, a RAM Kolosszeumtól lesétáltunk a Nyugatiig, ahol T. kapott egy gyrost, én meg egy GM sajtburgert a Mekiből, de mivel elkezdett szemerkélni az eső, onnan már inkább hazavillamosoztunk és már csak otthon ettük meg ezeket vacsi gyanánt.

Szombaton volt T. szülinapja, igy őt ünnepeltük. Ebédre átmentünk Nagyihoz, felköszöntöttük, majd ebéd után felkaptuk a gyerekeket és elmentünk hajózni a Dunán. (Baromi hideg volt, nem sütött a nap, a vizen azt hittük kettéfagyunk.) A Petőfi hidtól a Margit szigetig hajókáztunk, ott leszálltunk és meghallgattuk a zenélő szökőkutat, majd béreltünk egy motoros kisautót és körberobogtuk a szigetet. Vicces volt, mindkét fiú kipróbálta a vezetést, roppantul élvezték.

Vasárnap délelőtt a tesómék átjöttek és 10-12ig boldogitottuk egymást. Kaptunk tőlük egy menő társast, a Rókanyomon-t meg egy cuki Lázár Ervin mesekönyvet is (minket ugyanis ők látnak el magyar társasokkal és könyvekkel). Mikor elmentek, felkerekedtünk és átsétáltunk T. tesójáékhoz ebédelni és megint felköszönteni T-t. Nagyjából 5ig maradtunk, akkor nekiindultunk: T. és a fiúk haza, én meg a Művész moziba, ott találkoztam ugyanis MD-vel, akivel megnéztük a Rossz verseket. (Mókás, már kamaszként is ilyen filmeket néztünk, nem sok minden változott az elmúlt 20 évben...) A film után egyből hazatűztem, kissé hosszú volt ez a nap (hét) is.
Folyt. köv.       

Magyarország április 10 - május 2 - Part 2

A következő hét főképp nyaralással telt, hétfőtől csütörtökig Debrecenben voltunk.
Mivel Debrecen ugye nincs közel, az első napon nem igazán csináltunk semmit az utazáson, a megérkezésen és a berendezkedésen kivül. Ebédre beültünk a Mekibe (gm sajtburger nyamm), délután pedig elmentünk vásárolni a Tescoba, de ennyi volt a nap. Én mondjuk szivesen besétáltam volna a központba vásárlás után (kb 300 méterre voltunk a Nagytemplomtól), de a fiúk sajnos leszavaztak, úgyhogy maradtunk otthon.

Kedden - mivel a debreceni fürdő zárva volt - Hajdúszoboszlóra mentünk fürdeni. Hálistennek nem voltak sokan és tiszta is volt a hely, úgyhogy nagyon jól éreztük magunkat. Egyszer régen talán már jártunk itt - még kettesben - de nekem valahogy abszolút nem rémlett, hogy néz ki ez a fürdő. A büfé / étterem amúgy furcsa mód egy az egyben zárva volt, igy enni nem igazán volt mit, csak amit vittem, de egyébként jó kis hely volt, a gyerekeknek pont megfelelő csúszdákkal és jó sok, jó nagy pihenősebb medencével. Nyitástól olyan 4ig voltunk benn, ennyi idő alatt Peti keze uszonyokat növesztett... Mivel első nap nem sétáltunk be a városba, ezen a napon már "kénytelenek" voltak engedni a fiúk, igy egy gyors bolognai után nekivágtunk fagyizni és sétáltunk egy kicsit Debrecen központjában. (A szökőkút sajnos nem ment, de Máté Bence fotókiállitás volt a Nagytemplom előtt, azt megnéztük.)

Szerdán - mert nekünk sosem elég a vizből - a debreceni fürdőbe mentünk. Bár ez kisebb(nek tűnt) területre, mint a hajdúszoboszlói, a fiúknak jobban tetszett, mert meredekebb / veszélyesebb és több csúzda volt... Nekem az előző napi fürdő jobban bejött, mert utálok csúzdázni és a viz is melegebb volt ott, mint itt, de sebaj, a lényeg, hogy a fiúk teljesen elemükben voltak, megállás nélkül csúszdáztak, mint az őrült végig az összes fellelhető helyen. Mivel itt nyitva volt az étterem, 2 körül a gyerekek kaptak egy kis chicken bites-t sült krumplival (én csak egy kávét ittam, mert semmi gm nem volt), majd folytatódott tovább a móka 4ig. Hazafelé beültünk egy étterembe enni (Free), az én kis rántott húsom nagyon jó volt, a többiek viszont pizzát rendeltek, ami T-nek persze nem izlett, de hát igy járt, nem egyszerű velem az élet, ha valahol nincs gm étel, én oda nem tudok beülni, ők viszont nem halnak bele, ha néha gluténmenteset esznek... Bár elég késő volt, mikor hazaértünk, mivel a fiúkat vonzotta a fagyi, lepakoltuk a cuccainkat és újra besétáltunk a központba nézelődni és megtalálni a hires liciumfát. (Meglett.)

Csütörtökön, az utolsó napunkon összepakoltunk, kijelentkeztünk a lakásból és elmentünk az Agórába. (Nagyon holtszezon volt amúgy ez Debrecenben, kb semmi nem volt nyitva a Nagyerdőben, se a Vidámpark, se az Élménypark, se a kisvasút és ez az Agóra is zárva volt pl hétfő - kedd - szerda, szóval mázlink volt, hogy legalább az utolsó napon benézhettünk.) Ez a múzeum amúgy nagyon klassz volt, a fiúk és mi is roppantul élveztük. Étterem / kajálda persze itt sem volt (úgy tűnik itt Irországban túlságosan hozzászoktunk már, hogy mindenhol kell, hogy legyen egy cafe, ahol legalább scone meg kávé van), de igy jártunk, igy legalább hazafelé újra beülhettünk a Mekibe haha. (A gyerekeknek le van tudva az éves Meki igénye asszem.) Este 5 körül értünk haza, mármint Anyuékhoz haza, mert az elkövetkezendő napokban az volt a felállás, hogy én a gyerekekkel Anyuéknál alszunk, T. meg a Nagyinál és hétfőn beköltözünk a Ráday utcába, ahol egy kis lakást bérelünk, hogy együtt lakhassunk.

Pénteken délelőtt tehát kipihentük magunkat, délután meg elmentünk Anyuékkal a Jászberényi állatkertbe. Bár legutóbb Palikának nem jött be a hely, ezúttal nagyon jól érezte magát hálistennek, jó sok időt töltöttünk benn. Miután megnéztük az összes állatot (imádom, hogy itt nem kell aggódnom, hogy kimarad valami izgi, teljesen jó gyerekléptékű a hely), felfedeztük a felújitott játszót is, ami nagyobb lett viszont veszélyesebb is... A nagycsúszdánál egyszer-kétszer infarktust kaptam, Paja hogy repeszt fel, de aztán feladtam a dolgot és mig ők vidáman játszóztak, én elmentem szerezni valami haranivalót. Jó későn, 6 után értünk haza, de klassz kis napunk volt, tetszett.
Szombaton újra piacoztunk, majd délután elmentünk Gyömrőre fagyizni és játszózni a Tófürdőhöz. Végre igazi meleg lett az idő, töltődhettünk kicsit D vitaminnal. 5kor pár barátnőmmel találkoztunk a La Via étteremben dumálni kicsit (tulképp számomra ez volt a három hét alatt az összes me time ha az orvosokat nem számoljuk), de 11-re jókislány-módra már otthon is voltam.
Vasárnap Húsvét volt, igy nem sok mindent csináltunk, csak csokira vadásztunk a kertben és vártuk, hogy T. megérkezzen, mert ezen a napon nálunk ebédelt. Mivel Húsvét hétfőn nem találkoztunk, a fiúk meglocsolták Anyut, akitől kaptak egy nagy Magyarország puzzle-t meg jó néhány Kinder tojást. 4 körül indultunk Pestre, útközben még megálltunk az uszoda melletti kis játszótéren meg Vecsésen az Azurro-ban venni nekem néhány sütit, majd kb fél 6 körül értünk Nagyihoz, ahonnan másnap beköltöztünk ideiglenes kis lakásunkba a Ráday utcába.
Folyt. köv. 

Magyarország április 10 - május 2 - Part 1

Iszonyú sűrű volt ez a hazalátogatásunk, na de mikor nem az? Rég jártunk négyesben otthon, bizonyos szempontból jobb volt igy, más szempontokból meg rosszabb... Na de nézzük a száraz programokat:

Csütörtökön kipakoltam, kerteztünk, hintaágyaztunk és délután elmentünk Anyu Tanodájába. A fiúk roppantul élvezték a jó időt, fociztak, labdáztak - egészen addig, amig Pipi ujjára ugye rá nem esett a kosárlabda... Innentől felgyorsultak az események: hazamentünk, majd Apuval felfegyverkezve bementünk Pestre a Balesetibe. Fél 7 körül értünk be, a röntgent kb azonnal megcsinálták, fél órát sem vártunk, utána viszont mire orvoshoz kerültünk eltelt vagy 2-3 óra, mert iszonyú tömeg volt... Bár eltört egy kis csontja, nem gipszelték be a kezét hálistennek, csak egy sint kapott. Mikor mondta a fiatal doktornő, hogy május 2-án vehetjük le a sint, elröhögtem magam, 2-án repülünk ugyanis vissza, tehát ez annyit tesz, hogy az egész nyaralás alatt sinbe lesz Pipi ujja... Mig én majdnem röhögtem, Peti majdnem sirt, azonnal leesett neki, hogy hoppá, ha nem érheti viz a kezét, nem mehet strandra ezalatt az idő alatt. Mikor a doktornő látta, hogy kétségbe esett szegényke, mondta, hogy jól figyeljem meg, hogy kell feltenni a sint és amikor fürdünk, vegyük le, majd ha vége az uszinak tegyük vissza rá a cuccot nyugodtan, ha nem erőlteti a kezeit, jó lesz ez...  Hát jó.
Pénteken délelőtt lazára vettük a figurát, csak könyvtárba mentünk meg az Aldiba, délután pedig beautóztunk a Vasúttörténeti Parkba, ahol már jó ideje nem voltunk. Ezúttal mázlink volt, mert mindkét modell kiállitást megnézhettük, ezek eddig akárhányszor voltunk még mindig zárva voltak, de ezúttal kifogtuk, hogy be lehetett menni, éljen.

Szombaton kimentünk a piacra Apuval meg a fiúkkal, majd nekiálltam pakolni, délután ugyanis bementünk Nagyihoz, mert estére szinházjegyünk volt. A Valódi Hamisitványt néztük meg, ami hát elég érdekes volt, sajnos egyikünk se volt elájulva tőle, de legalább eljutottunk kettesben szinházba... A darab után lesétáltunk az Astoriára és a Mekiben vettünk gluténmentes sajtburgert, ami egy álom volt: egyrészt hogy létezik, másrészt meg mert tényleg finom volt, sokkal-sokkal jobb, mint a sima nyomi sajtburger.
Vasárnap a kedvemért elmentünk a Mentes Vásárba, ami számomra csalódás volt, mert nem volt iszonyú sok eladó és hát rohadt drága volt minden. (Arról nem beszélve, hogy azt irták, hogy a belépő levásárolható - ahhha, minden kiállitó önmaga határozta meg, hogy ad 200 Ft kedvezényt, a legtöbben nemes egyszerűséggel meghatároztak x összeget, mondjuk 2-3000 Ft-ot és ha annyit költöttél, na akkor adtak 200 Ft kedvezményt... Köszi, sehol sem költöttünk annyit, igy buktuk a levásárlást.) Mivel a vásár az Ajtósin volt és mi ugye '98-ban ott ismerkedtünk meg, miután végeztünk a vásáron, beszöktünk és körbe-körbejártunk a főépületet a pincétől a padlásig. Iszonyú furcsa érzés volt 15 év után újra végigjárni a folyosókat, újra bekukkantani a zugokba, újra végigélni a vizsgák előtti drukkot... Szörnyű amúgy, hogy hozzá sem piszkáltak az épülethez, a régi termekben most különböző kis zenekarok próbálnak, a folyosók tele vannak graffitizve... Durva. Nem értem, miért kellett az angol szakot kipaterolni innen. Miután elég hosszadalmasan végigjártuk a régi helyeinket, a Városligetben felszálltunk a trolira és békávéztunk kicsit. Többek között megnéztük a Parlamentet, majd nagyjából térdig lesétáltuk a lábunkat, mert fagyit kerestünk T-nek, aki elég válogatós és a ma trendi mentás levendula helyett egy egyszerű kókuszt szeretett volna venni, de az persze nem volt sehol haha.
Folyt. köv

Április eleje

Április elején nem sok minden volt, T. sok időt töltött itthon - nem látta értelmét sokszor bemenni dolgozni - én meg látványosan utáltam az ötletet, hogy ilyen vészterhes időkben 3 hétre hazamenjünk "nyaralni". (Oké, jegyvételkor még nem tudtuk, hogy helyzet lesz, de akkor is... Olyan végtelenül hosszúnak tűnt ez a 3 hét.)
A gyerekeknek persze nem mondtunk még semmit, minek agyaljanak, szóval az ő életük ment a rendes kerékvágásban. Peti pl volt Anish-nál playdate-n, Palika meg részt vett Olivia party-ján a David Lloyds-ban, ami azért volt nagy szám, mert kb végig egyedül bulizott... Én ugyan az épületben voltam, de nem fogtam minden pillanatban a kezét (ahhh, de gyorsan felnőnek...), szóval király volt látni, hogy egy ismeretlen helyen is elvan nélkülem ismerős felnőttek (óvónők) nélkül is. Mig mi Pajával buliztunk, Petiék sem tétlenkedtek egyébként, T-vel elmentek ugyanis az RDS-be Match Attax kártyákat cserélni... T. ugyan eléggé húzta a száját, nem nagyon akart menni, de végül nem volt olyan rossz a dolog állitólag, Pipi kb 100 plusz kártyával tért haza a harcból.
Ami a mi programjainkat illeti, pénteken bementünk a Céghez Bencéékkel négyesben, ami azért volt poén, mert idejét sem tudom már, mikor voltam "felnőtt túrán", szóval gyerekek nélkül benn. (Utolsó pillanatban ejtettük meg ezt a látogatást amúgy, mert a mi ügyünk mellett ők meg visszaköltöznek Barcelonába április közepén... Hát igy.) 
Orvos fronton én jártam a Medicusban az ENT-n az ismét bedugult fülemmel, Pipit pedig visszavittem a fogorvoshoz, mert a húzás mellett múltkor betömték egy fogát is és természetesen kicsit magas lett a tömés.
10-én délelőtt a fiúk még voltak oviban - suliban, az estét viszont már Magyarországon töltöttük, hiszen a tavaszi szünetben (plusz-minusz pár nap) ott lébecoltunk ugye.

Palika

- Tudod, mi a négy alapiz?
- Hm... Narancs iz? Lisztes iz?

- Olivia mondta a Kate-nek, hogy holnap hoz majd be egy cake-et és a Kate meg elmondta mindenkinek, kivéve Oliviának persze, mert ő már tudta.