Vidámabb is lehetett volna ennél.
Zenthe Ferenc...
2006. július 31., hétfő
2006. július 29., szombat
Of kórz
Ofkórz még mindig nem tudjuk, menjünk-e vagy sem. ERRŐL van szó. Ugyanez képekben.
(Mondjuk Magyarországról is van ilyen csalogató album...)
Tegnap este újabb kb 3 órát töltöttem azzal, hogy valami elfogadható (árú) szálláshelyet találjak - közelebb. Kerestem Salzburgban, Innsbruckban, Lienzben, Bolzanoban már Trentoig is elmentem, de semmisemmisemmi.
Az igazi EU-ban vajon tényleg 130 eurótól kezdődnek a legcsóróbb szobák is - vagy csak én keresek bénán?
(Mondjuk Magyarországról is van ilyen csalogató album...)
Tegnap este újabb kb 3 órát töltöttem azzal, hogy valami elfogadható (árú) szálláshelyet találjak - közelebb. Kerestem Salzburgban, Innsbruckban, Lienzben, Bolzanoban már Trentoig is elmentem, de semmisemmisemmi.
Az igazi EU-ban vajon tényleg 130 eurótól kezdődnek a legcsóróbb szobák is - vagy csak én keresek bénán?
2006. július 28., péntek
Szőke nő
Ma elbattyogtam a kábé három háztömbnyire lévő Szabó Ervin könyvtárba, hogy kivegyek néhány útikönyvet Belgiumról, Ausztriáról és Szlovéniáról. Az első kettővel még nem is volt gond, de Szlovéniáról sehogy sem találtam egy nyamvadt füzetet sem. Éles eszemmel kitaláltam, hogy lehet, hogy nem Szlovénia címmel kéne keresnem könyveket, hiszen nemrég Szlovénia még egy jóval nagyobb állam kis része volt - na és itt jött a gond... Ott álltam a polcok előtt, fejemtörve, hogy mi volt a neve, mi volt a neve...
Tisztára úgy éreztem magam néhány percig, mint az egyik szakállas vicc szőke nője, aki keményen gondolkozik a szobájában, majd amikor az anyja beszól, hogy Erika, vacsora, a fejére csap, hogy ez az!! Erika!!!
Tisztára úgy éreztem magam néhány percig, mint az egyik szakállas vicc szőke nője, aki keményen gondolkozik a szobájában, majd amikor az anyja beszól, hogy Erika, vacsora, a fejére csap, hogy ez az!! Erika!!!
BJ
Ma vettem egy olyan rövid szoknyát, hogy ha Hjuggrent látna, tuti tőlem is megkérdezné, hogy mi van, szoknya elment nyarani?
Vajon
Vajon ki volt az első, aki úgy kért zeneszámot, hogy "... és küldöm mindenkinek, aki szereti..."?
Múltkor egy E-sokszázat tartalmazó szósz felhasználási javaslatát olvasva, az istennek nem értettem, miért van kérdés egy utasítás sorozatban... Hogyaszongya:
Öntsünk hozzá fél liter vizet és adjunk hozzá VAJON
megpirított csirkemell csíkokat.
Háromszor is elolvastam. Semmi. Hogy a szarba kerül oda az a vajon. Hol az állítmány? Hol az alany? Mi van?
Államvizsgára készültem. Oké. De ez akkor sem jelentheti azt, hogy egy kis enjambement (soráthajlás, tudod, mint a Kispál számokban) kifoghat rajtam... És mégis. Lehet, hogy el kéne mennem agyi CT-re? Anno valahol olvastam, hogy az agydaganat egyik jellegzetes tünete, hogy az ember a legegyszerűbb szavakat nem érti meg, nem emlékszik a jelentésükre... Jajj.
Múltkor egy E-sokszázat tartalmazó szósz felhasználási javaslatát olvasva, az istennek nem értettem, miért van kérdés egy utasítás sorozatban... Hogyaszongya:
Öntsünk hozzá fél liter vizet és adjunk hozzá VAJON
megpirított csirkemell csíkokat.
Háromszor is elolvastam. Semmi. Hogy a szarba kerül oda az a vajon. Hol az állítmány? Hol az alany? Mi van?
Államvizsgára készültem. Oké. De ez akkor sem jelentheti azt, hogy egy kis enjambement (soráthajlás, tudod, mint a Kispál számokban) kifoghat rajtam... És mégis. Lehet, hogy el kéne mennem agyi CT-re? Anno valahol olvastam, hogy az agydaganat egyik jellegzetes tünete, hogy az ember a legegyszerűbb szavakat nem érti meg, nem emlékszik a jelentésükre... Jajj.
TV
Tegnap megint Dob meg basszus.
Máté Péter Ez majdnem szerelem volt és Cseh Tamás Budapest.
Mindkét számért oda vagyok.
És egy kis érdekesség: A műsor 27-én 11 körül kezdődött és 28-án éjfél után ért véget. Íme a Budapest letöltési statisztikája. Ez azért tökjó. Ez az 1977-es szám ma, július 28-án, 2006-ban a 2. helyen van a leggyakrabban letöltött dalszövegek versenyén.
Máté Péter Ez majdnem szerelem volt és Cseh Tamás Budapest.
Mindkét számért oda vagyok.
És egy kis érdekesség: A műsor 27-én 11 körül kezdődött és 28-án éjfél után ért véget. Íme a Budapest letöltési statisztikája. Ez azért tökjó. Ez az 1977-es szám ma, július 28-án, 2006-ban a 2. helyen van a leggyakrabban letöltött dalszövegek versenyén.
2006. július 27., csütörtök
Joyride
Tulajdonképpen egy dolog miatt szeretem a kánikulát. AV ilyenkor egy "Meeeelegeeeem vaaaaan, sééétáljunk"-kal könnyedén elcsábítható egy kis éji sétára vagy ótókázásra. Ma az utóbbit választottuk, hiszen még alig ültem a nyúkárban. Itt voltunk:
Tökjó.
Tökjó.
Nyari
Ma megkérdeztem, megyünk / menjünk-e jövő héten Belgiumba. Ez jött ki:
Ez történt a MÚLTBAN, ami miatt ez a jelen helyzet kialakult.
Ez a JELEN élethelyzetedet leíró kártya.
Ez a JÖVŐDET írja le: a kérdésedet illetően ez a kártya mutatja az igazi választ, hiszen itt eldől, mire számíthatsz.
Na. Mostakkómivanakkó?
Ez történt a MÚLTBAN, ami miatt ez a jelen helyzet kialakult.
 | | Gyógyulás A nagy megpróbáltatások után most eljött az ideje a nyugalomnak. Nem várható látványos siker, vagy hatalmas diadalmenet - de régen szerzett mély sebeid lassan begyógyulnak. |
Ez a JELEN élethelyzetedet leíró kártya.
 | | Korlátok Nem kapod készen az álmaidat, meg kell küzdened minden egyes lépésért, amit azért teszel, hogy megvalósítsd őket. Bár többször úgy tűnhet, hogy nincs tovább, azért érdemes azon az úton járnod tovább, amin elindultál. A korlátok csak próbatételek: valóban megérdemled-e a jutalmat, ami az út végén vár téged. |
Ez a JÖVŐDET írja le: a kérdésedet illetően ez a kártya mutatja az igazi választ, hiszen itt eldől, mire számíthatsz.
 | | A Sors keze Most nem te irányítod a sorsodat. Ebben a kérdésben nem Te fogsz dönteni, hanem egy magasabb hatalom. |
Na. Mostakkómivanakkó?
2006. július 26., szerda
Tegnap
Tegnap ahhoz sem volt kedvem, hogy a forró, szaunaszagú levegőt belélegezzem.
Reggel 9 körül elindultunk autónézőbe. Úgy vágtunk neki a metróvonal átellenes végén lévő weltautós szalonba vezető útnak, hogy van két kocsi, az egyik hamarost a miénk lesz... Odaérve kiderült, hogy mindkét kocsi ütött-kopott, horpadt, ütközött, itt-ott folyik, a torka véres. Mondanom sem kell, a honlapon mindkét autó úgy volt feltüntetve, hogy egy éves weltautó garancia jár rá... A tetthelyen kiderült, hogy szó sem róla, "a kolléganő biztosan elírt valamit". No persze. Azóta is rosszul van fenn EZ az autó. Ha valakit érdekel, nem garos a kocsi.
Visszadugóztunk a Bajcsyn a légkondi nélküli kölcsönkocsiban, ki a Nagykőrösi úti autópiacra. Retek, suttyók, tűző nap. Azt hittem, megkettyenek. Kértem AV-t, hagyjon meghalni... Egy szál árnyék nem volt, de remény sem, hogy kocsit találunk... Megnéztünk még néhány közeli szalont, találtunk egy izgi lehetőséget, de hazajöttünk Mekis kaját enni meghányni-vetni, mi legyen. 3 körül vissza az egyik szalonba és egy cseppnyi ingadozással kiválasztottuk közös kis életünk jubiláló, tizedik autóját. Tök jó. Juhéjj. De tényleg.
Kevés idegesítőbb dolog van annál, ha 40 fokban, ragadósan kell autót keresni.
Reggel 9 körül elindultunk autónézőbe. Úgy vágtunk neki a metróvonal átellenes végén lévő weltautós szalonba vezető útnak, hogy van két kocsi, az egyik hamarost a miénk lesz... Odaérve kiderült, hogy mindkét kocsi ütött-kopott, horpadt, ütközött, itt-ott folyik, a torka véres. Mondanom sem kell, a honlapon mindkét autó úgy volt feltüntetve, hogy egy éves weltautó garancia jár rá... A tetthelyen kiderült, hogy szó sem róla, "a kolléganő biztosan elírt valamit". No persze. Azóta is rosszul van fenn EZ az autó. Ha valakit érdekel, nem garos a kocsi.
Visszadugóztunk a Bajcsyn a légkondi nélküli kölcsönkocsiban, ki a Nagykőrösi úti autópiacra. Retek, suttyók, tűző nap. Azt hittem, megkettyenek. Kértem AV-t, hagyjon meghalni... Egy szál árnyék nem volt, de remény sem, hogy kocsit találunk... Megnéztünk még néhány közeli szalont, találtunk egy izgi lehetőséget, de hazajöttünk Mekis kaját enni meghányni-vetni, mi legyen. 3 körül vissza az egyik szalonba és egy cseppnyi ingadozással kiválasztottuk közös kis életünk jubiláló, tizedik autóját. Tök jó. Juhéjj. De tényleg.
Kevés idegesítőbb dolog van annál, ha 40 fokban, ragadósan kell autót keresni.
2006. július 24., hétfő
7vége
Egyébiránt kölcsönkoccsal - mert péntek reggel a pözsó elment - mégis csak lementünk a Balatonra... Mindig hülyének néztem azokat, akik képesek kétszer, neadjisten háromszor ugyanoda elmenni nyaralni, de Baleszmalesz kivételt képez...
Az igazság az, hogy most voltunk a Kandó üdülőben kb hetedszer... Lepukkant, szocreál, fapados, de (szinte) a miénk. Mindig ugyanazok nyaralnak ott. Mindig ugyanaz a hűvös kisház. Mindig ugyanazok a pókok. Mindig ugyanaz a végeláthatatlan gyaloglás a partra. Mindig ugyanaz a fagyi. Mindig ugyanaz a szepezdszag. Mindig ugyanaz a finom kenyér. Mindig ugyanaz a kongó MiniCoop...
Elég paradox dolog, de sehová máshová nem mennék el ennyiszer, sehol nem viselnék el ennyi komfortnélküliséget, bárhol máshol idegbajt kapnék attól, hogy visszarepülünk a 80-as évekbe és hogy bármelyik percben szembetalálhatom magam egy vérpókkal... De Szepin nem. Szepi különleges. Szepi csak egy van. Szeeeeeeee-piiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii... Ne haragudj, hogy idén csak három napra futotta... Majd jövőre... Újra megyünk. Tuti. Ha esik az eső, az sem baj... Csak várj meg...
Tennék fel saját készítésű képeket, de sajnos mindegyiken ott vigyorgok szopottgombóc fejjel, mert idén először ki sem lehetett vakarni a vízből. Úgyhogy itt egy gúgölös:
Az igazság az, hogy most voltunk a Kandó üdülőben kb hetedszer... Lepukkant, szocreál, fapados, de (szinte) a miénk. Mindig ugyanazok nyaralnak ott. Mindig ugyanaz a hűvös kisház. Mindig ugyanazok a pókok. Mindig ugyanaz a végeláthatatlan gyaloglás a partra. Mindig ugyanaz a fagyi. Mindig ugyanaz a szepezdszag. Mindig ugyanaz a finom kenyér. Mindig ugyanaz a kongó MiniCoop...
Elég paradox dolog, de sehová máshová nem mennék el ennyiszer, sehol nem viselnék el ennyi komfortnélküliséget, bárhol máshol idegbajt kapnék attól, hogy visszarepülünk a 80-as évekbe és hogy bármelyik percben szembetalálhatom magam egy vérpókkal... De Szepin nem. Szepi különleges. Szepi csak egy van. Szeeeeeeee-piiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii... Ne haragudj, hogy idén csak három napra futotta... Majd jövőre... Újra megyünk. Tuti. Ha esik az eső, az sem baj... Csak várj meg...
Tennék fel saját készítésű képeket, de sajnos mindegyiken ott vigyorgok szopottgombóc fejjel, mert idén először ki sem lehetett vakarni a vízből. Úgyhogy itt egy gúgölös:
GG
Szoktam olvasgatni EZT a blogot... Hol nevetek, hol kétségbeesem, hol szomorkodom rajta, hol jókedvem lesz tőle... Változó... Ami éppen jön... A hangulataimat, helyzeteimet, lehetőségeimet összehasonlítgatom Grétáéval, filózom, melyikünknek jobb épp, mérlegelek, gondolkozom, tervezgetek... Szinte teljesen ellentétes az életünk. Más sínen haladunk... Nagyon máson. De éppen ezért szeretem olvasni a naplóját... Mert annyira különbözünk.
De most...
Most konkrétan hányni tudnék... Nem, nem Grétától.
Amúgy sem volt egy hajde napom, le nem írom, miért, mi(k) miatt, de miután elolvastam EZT a bejegyzést, görcsben van a gyomrom... Írta, ne kommenteljük. Ott nála. Rendben. Megértem. Ő nem úgy olvasta ezeket a sorokat, mint mi, a Kívülállók... Hiszen NEKI írták... Lehet, hogy az Ő helyében én sem reagálnék úgy, mint most... Ilyen hevesen. Ilyen óriási gyűlölettel. Ilyen tehetetlen dühvel. Ilyen borzasztó nagy gombóccal a torkomban.
Hálát adok az égnek, hogy 7 éve mellém rendelte AV-t. 7 éve. Igen, 7 éve. 19 éves koromban. Ma - mielőtt olvastam volna a fenti bejegyzést - azon gondolkoztam, hogy bár nem vagyok hívő, de Valami, Valaki biztos létezik Valahol, akinek óriási szívességet tehetettem Egyszer, hogy magam mellett tudhatom Őt. Most lehet nevetni. Most lehet azt mondani, hogy naiv vagyok. Most lehet rosszmájúskodni, hogy 10 év múlva biztosan nem így fogom gondolni. Most lehet megkérdezni, hogy vajon Ő is így vélekedik-e, mint én...
De ezt nem lehet leírni. Ezt érezni kell... Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem veszekszünk. Hazudnék, ha azt mondanám, mindenben egyetértünk. Hazudnék, ha azt mondanám, nincs olyan, hogy legszívesebben felpofoznánk egymást. Hazudnék, ha azt mondanám, nem utáljuk egymást néha. Hazudnék, ha azt mondanám, nincsenek köztünk konfliktusok. Hazudnék, ha azt mondanám, nem szólunk be soha semmi bántót egymásnak.
De tudom, hogy sosem tenne velem ilyet. Tudom, hogy lenne annyira FÉRFI, hogy kiállna elém és azt tudná mondani, hogy köszönöm ezeket az éveket, de ennyi. Nem kívánlak már. Szeretlek, mint barátot, de nem vagyok beléd szerelmes. Szia. Mert tudná, hogy úgyis észrevenném, ha valami megpattant volna közöttünk. És tudná, hogy egyetértenék vele, hogy nem szabad egy életet elvesztegetni egy langyos kapcsolatra. És sosem engedné, hogy teherbe essek akkor, amikor ő bizonytalan. Sosem tudna ennyire gyáva, gerinctelen, szánalmas puhapöcs lenni.
Nem Grétára haragszom. Nem is konkrétan erre a pasira. Hanem általánosságban az ilyen helyzetekre. Az ilyen szintű gyávaságra. Persze, nem ismerem ennek az alaknak az életét, nem tudhatom, miért vette el a feleségét, milyen körülmények között élnek, milyenek valójában... Ne ítélj, hogy ne ítéltess, tudom én, de... Sajnálom, hogy nem élhet mindenki olyan férfi mellett, mint Ő...
De most...
Most konkrétan hányni tudnék... Nem, nem Grétától.
Amúgy sem volt egy hajde napom, le nem írom, miért, mi(k) miatt, de miután elolvastam EZT a bejegyzést, görcsben van a gyomrom... Írta, ne kommenteljük. Ott nála. Rendben. Megértem. Ő nem úgy olvasta ezeket a sorokat, mint mi, a Kívülállók... Hiszen NEKI írták... Lehet, hogy az Ő helyében én sem reagálnék úgy, mint most... Ilyen hevesen. Ilyen óriási gyűlölettel. Ilyen tehetetlen dühvel. Ilyen borzasztó nagy gombóccal a torkomban.
Hálát adok az égnek, hogy 7 éve mellém rendelte AV-t. 7 éve. Igen, 7 éve. 19 éves koromban. Ma - mielőtt olvastam volna a fenti bejegyzést - azon gondolkoztam, hogy bár nem vagyok hívő, de Valami, Valaki biztos létezik Valahol, akinek óriási szívességet tehetettem Egyszer, hogy magam mellett tudhatom Őt. Most lehet nevetni. Most lehet azt mondani, hogy naiv vagyok. Most lehet rosszmájúskodni, hogy 10 év múlva biztosan nem így fogom gondolni. Most lehet megkérdezni, hogy vajon Ő is így vélekedik-e, mint én...
De ezt nem lehet leírni. Ezt érezni kell... Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sosem veszekszünk. Hazudnék, ha azt mondanám, mindenben egyetértünk. Hazudnék, ha azt mondanám, nincs olyan, hogy legszívesebben felpofoznánk egymást. Hazudnék, ha azt mondanám, nem utáljuk egymást néha. Hazudnék, ha azt mondanám, nincsenek köztünk konfliktusok. Hazudnék, ha azt mondanám, nem szólunk be soha semmi bántót egymásnak.
De tudom, hogy sosem tenne velem ilyet. Tudom, hogy lenne annyira FÉRFI, hogy kiállna elém és azt tudná mondani, hogy köszönöm ezeket az éveket, de ennyi. Nem kívánlak már. Szeretlek, mint barátot, de nem vagyok beléd szerelmes. Szia. Mert tudná, hogy úgyis észrevenném, ha valami megpattant volna közöttünk. És tudná, hogy egyetértenék vele, hogy nem szabad egy életet elvesztegetni egy langyos kapcsolatra. És sosem engedné, hogy teherbe essek akkor, amikor ő bizonytalan. Sosem tudna ennyire gyáva, gerinctelen, szánalmas puhapöcs lenni.
Nem Grétára haragszom. Nem is konkrétan erre a pasira. Hanem általánosságban az ilyen helyzetekre. Az ilyen szintű gyávaságra. Persze, nem ismerem ennek az alaknak az életét, nem tudhatom, miért vette el a feleségét, milyen körülmények között élnek, milyenek valójában... Ne ítélj, hogy ne ítéltess, tudom én, de... Sajnálom, hogy nem élhet mindenki olyan férfi mellett, mint Ő...
2006. július 21., péntek
2006. július 18., kedd
Nehéz napok
Vagyis remélem, hogy csak egyes számban: nehéz nap.
A mai nap egy az egyben olyan volt, mint a halottnak a csók, mint a szarnak egy pofon és mint a s*ggemnek a kapocs. Nyíltan megmondom: Nem nagyon zavart volna, ha július 18-a idén simán kimaradt volna a naptárból...
Kezdődött azzal, hogy egy előre eltervezett "lemegyek hozzátok füvet nyírni kaccs"-csal leutaztam kis városunkba, azzal a meggondolatlan tervvel, hogy majd délben átbicajozom Anyuékhoz egy jóízű ebédre és beszélgetésre. Miután másfél-két órán át csupasz kézzel, majd gumikesztyűben sűrű káromkodások és undorkodás közepette (fúúúj, hangyakirálynő, broááááf kukac, áááááá pókháló) kihúzogattam néhány szem gazt a kertben, (mivel a fűnyíró - miután letekergettem róla a zsinórt vagy 10 percen keresztül - azt mondta, kaputt, a gereblyének meg lejött a feje (biztos meszes volt a nyaka)), lapos bicajjal áttekertem a város egyik végéből a másikba, hogy láthassam jóatyámékat. (Dél - tűző nap - a frizura alig tart - hátpír - majd' elütnek a helyivagányok - héjjpiroska, én vagyok a farkas estébé estébé estébé...)
Természetesen felmenőim nem voltak otthon... Lapossal óvatosan visszacanga a város egyik felébe, mert kulcsom, mint olyan, persze nincs... Itt még csodálkoztam is magamon, milyen jól tűröm a megpróbáltatásokat, pedig már ekkor éreznem kellett volna, hogy jobban jártam volna, ha ezt a napot átalszom, mint az a bizonyos poc...
Haza az üres lakásba. Kaja esszálse, internet esszálse, hogy megnézhessem, mikor jöhetek végre önkéntes száműzetésemből haza, ha már Anyuékkal sikeresen elkerültük egymást... Jó. Buszmegállóba kigyalogol (a nap rendületlenül tűz - a frizura viszonylag tart - erőteljesebb hátpír), megnéz, mikor busz. 20 perc. Tökjó. Vár. Vár. Vár. 20 perc eltelik. Busz nem jön. Vár. Vár. Vár. Vesz egy kóla a közeli nonstopban 250-ért / fél liter. A szörnyű gyanu feltámad. Ez nem jön. Sűrű káromkodás. A következőig van még fél óra. Hazagyalogol. Marcit simiz. Ül. Ül. 10 perc után visszaindul a buszmegállóba. Busz jön. Éljen.
3-ra értem haza... A napnak annyi.
Ezután ma még kiderült, hogy a kocsi hóccar, elindulni vele hosszabb távra nem igazán ildomos, így a hétvégi Balaton és még inkább a jövő heti Belgium hevesen integet és nem azt, hogy ki jön az én kisházamba...
Habként a tortán még 3 órán keresztül kerestünk egy szar papírt, amire rá volt írva egy pin kód, de persze ebben a kupiban soha nincs meg semmi, meg különben is biztos én tettem el valami bombabiztos helyre, mert én mindig mindent elpakolok, meg különben is... Mondanom sem kell, hogy még mindig nincs ám meg a cetli...
Hülye, szar, szemét nap. "Nem jön remélem több ilyen..." Annyira utálom az ilyen semmiresemjó, tinglitangli, céltalan napokat. Mikor ezer dolgom lenne.
A mai nap egy az egyben olyan volt, mint a halottnak a csók, mint a szarnak egy pofon és mint a s*ggemnek a kapocs. Nyíltan megmondom: Nem nagyon zavart volna, ha július 18-a idén simán kimaradt volna a naptárból...
Kezdődött azzal, hogy egy előre eltervezett "lemegyek hozzátok füvet nyírni kaccs"-csal leutaztam kis városunkba, azzal a meggondolatlan tervvel, hogy majd délben átbicajozom Anyuékhoz egy jóízű ebédre és beszélgetésre. Miután másfél-két órán át csupasz kézzel, majd gumikesztyűben sűrű káromkodások és undorkodás közepette (fúúúj, hangyakirálynő, broááááf kukac, áááááá pókháló) kihúzogattam néhány szem gazt a kertben, (mivel a fűnyíró - miután letekergettem róla a zsinórt vagy 10 percen keresztül - azt mondta, kaputt, a gereblyének meg lejött a feje (biztos meszes volt a nyaka)), lapos bicajjal áttekertem a város egyik végéből a másikba, hogy láthassam jóatyámékat. (Dél - tűző nap - a frizura alig tart - hátpír - majd' elütnek a helyivagányok - héjjpiroska, én vagyok a farkas estébé estébé estébé...)
Természetesen felmenőim nem voltak otthon... Lapossal óvatosan visszacanga a város egyik felébe, mert kulcsom, mint olyan, persze nincs... Itt még csodálkoztam is magamon, milyen jól tűröm a megpróbáltatásokat, pedig már ekkor éreznem kellett volna, hogy jobban jártam volna, ha ezt a napot átalszom, mint az a bizonyos poc...
Haza az üres lakásba. Kaja esszálse, internet esszálse, hogy megnézhessem, mikor jöhetek végre önkéntes száműzetésemből haza, ha már Anyuékkal sikeresen elkerültük egymást... Jó. Buszmegállóba kigyalogol (a nap rendületlenül tűz - a frizura viszonylag tart - erőteljesebb hátpír), megnéz, mikor busz. 20 perc. Tökjó. Vár. Vár. Vár. 20 perc eltelik. Busz nem jön. Vár. Vár. Vár. Vesz egy kóla a közeli nonstopban 250-ért / fél liter. A szörnyű gyanu feltámad. Ez nem jön. Sűrű káromkodás. A következőig van még fél óra. Hazagyalogol. Marcit simiz. Ül. Ül. 10 perc után visszaindul a buszmegállóba. Busz jön. Éljen.
3-ra értem haza... A napnak annyi.
Ezután ma még kiderült, hogy a kocsi hóccar, elindulni vele hosszabb távra nem igazán ildomos, így a hétvégi Balaton és még inkább a jövő heti Belgium hevesen integet és nem azt, hogy ki jön az én kisházamba...
Habként a tortán még 3 órán keresztül kerestünk egy szar papírt, amire rá volt írva egy pin kód, de persze ebben a kupiban soha nincs meg semmi, meg különben is biztos én tettem el valami bombabiztos helyre, mert én mindig mindent elpakolok, meg különben is... Mondanom sem kell, hogy még mindig nincs ám meg a cetli...
Hülye, szar, szemét nap. "Nem jön remélem több ilyen..." Annyira utálom az ilyen semmiresemjó, tinglitangli, céltalan napokat. Mikor ezer dolgom lenne.
2006. július 17., hétfő
Kötözködés
Csak én hiszem, hogy olyan szó, hogy végett nem létezik? Miatt, miatt, miatt. Miért nem lehet ezt mondani? Mi miatt? Mi végett?
A nap traumája
... egyértelműen, hogy kiderült, hogy a gyulladtszemű, kedves szőrű fekete-fehér macsek - ismertebb nevén Zsóka - kandúr...
Még az kell, hogy kiderüljön, hogy a kistermetű, tigriscsíkos - és mellesleg Bandi nevezetű ugyancsakmacska - pedig lánka...
Szöszke az egyetlen, aki nem ejthet kétségbe... Hiszen neki uniszex a neve.
(A frenetikus keresztapa egyébiránt minden esetben AV volt. Vagy legalábbis ráfogom.)
Még az kell, hogy kiderüljön, hogy a kistermetű, tigriscsíkos - és mellesleg Bandi nevezetű ugyancsakmacska - pedig lánka...
Szöszke az egyetlen, aki nem ejthet kétségbe... Hiszen neki uniszex a neve.
(A frenetikus keresztapa egyébiránt minden esetben AV volt. Vagy legalábbis ráfogom.)
2006. július 16., vasárnap
Sűrítve
- Vasárnap óta egy sort sem olvastam a Bovarynéből, pedig az eleje igazán felcsigázott, de sajnos nem volt egy nyugodt fél órám, hogy nekihasaljak a maradék 300 oldalnak.
- Most jöttem meg otthonról haza, kicsit loptam a napot, néztem, ahogy A + A dolgozik, ebédeltem és mintha csak tortát kennék, beragasztóztam néhány álmennyezet darabot. Otthon tökkupi van, az ottani állapotokhoz képest itthon egész okés a helyzet, pedig az már nem semmi.
- Tegnap voltunk Szigetnemtudomhol, ahonnan hoztunk egy villanyírógépet és azóta AV folyton azon töri a fejét, mit is írjunk rajta, nehogy azt érezze szegény, hogy tökhaszontalan. (Pedig az.)
- Pénteken is otthon voltam, kicsit segítettem Apunak betűket kivágni, izgiségi együttható a 10-ből 8, főleg miután végül már az S-hez is hozzá mertem fogni a sok K meg T meg I után.
- Csütörtökön kerestem egy kis pénzt, de ez a nap inkább arról hírös, hogy kissé lehűlt az idő. Ebből kifolyólag úgy gondoltam, a nap éppen megfelelő arra, hogy vegyek némi ruhaneműt, aminek igencsak hiányában vagyok. However, rá kellett jönnöm, hogy alaktalan és ízléstelen vagyok, miután minden ruha, ami szembejött, vagy ronda volt, mint a szar, vagy akkora, mintha legalábbis egy elefántra tervezték volna. Úgyhogy ruciügyileg kétségbe vagyok esve. Mély kétségbe. Sőt. Cipiügyileg is gáz van.
- A hét folyamán megnéztem a Bridget Jones 2-t és a Kísérletet, egyik ócskább volt, mint a másik. A BJ egyetlen jó poénja az volt, hogy nem szeretlek, nem szerettelek és nem is foglak szeretni soha...
- Amúgy egy hülye hét volt ez, na.
- Most jöttem meg otthonról haza, kicsit loptam a napot, néztem, ahogy A + A dolgozik, ebédeltem és mintha csak tortát kennék, beragasztóztam néhány álmennyezet darabot. Otthon tökkupi van, az ottani állapotokhoz képest itthon egész okés a helyzet, pedig az már nem semmi.
- Tegnap voltunk Szigetnemtudomhol, ahonnan hoztunk egy villanyírógépet és azóta AV folyton azon töri a fejét, mit is írjunk rajta, nehogy azt érezze szegény, hogy tökhaszontalan. (Pedig az.)
- Pénteken is otthon voltam, kicsit segítettem Apunak betűket kivágni, izgiségi együttható a 10-ből 8, főleg miután végül már az S-hez is hozzá mertem fogni a sok K meg T meg I után.
- Csütörtökön kerestem egy kis pénzt, de ez a nap inkább arról hírös, hogy kissé lehűlt az idő. Ebből kifolyólag úgy gondoltam, a nap éppen megfelelő arra, hogy vegyek némi ruhaneműt, aminek igencsak hiányában vagyok. However, rá kellett jönnöm, hogy alaktalan és ízléstelen vagyok, miután minden ruha, ami szembejött, vagy ronda volt, mint a szar, vagy akkora, mintha legalábbis egy elefántra tervezték volna. Úgyhogy ruciügyileg kétségbe vagyok esve. Mély kétségbe. Sőt. Cipiügyileg is gáz van.
- A hét folyamán megnéztem a Bridget Jones 2-t és a Kísérletet, egyik ócskább volt, mint a másik. A BJ egyetlen jó poénja az volt, hogy nem szeretlek, nem szerettelek és nem is foglak szeretni soha...
- Amúgy egy hülye hét volt ez, na.
2006. július 11., kedd
Helyek, arcok, nevek
Tegnap délután voltunk a Velencei tónál. Borzasztó meleg volt, állítólag rákvörös a hátam (én nem látom hehe), kipróbáltuk az új felfújható úszó terméket és menekültünk a hattyúk elől. Miután vagy 20 perc volt felfújni azt az izét, inkább nem engedtük le és most ruhatartóként funkcionál a hálószobában (mindent rá lehet dobálni) addig, amíg újra el nem jön az ő valódi ideje... Egyébként idén először voltunk Velencén és ledöbbentünk (inkább csak én), hogy a tavaszi-nyár eleji esők miatt a tó szintje olyan jó 10 centivel magasabb, mint szokott lenni... Ez nem szép tőle. Illetve a tavalyi ingyenes strand idén már fizetős... Ez nem szép tőlük.
Ma pedig voltam fotózni (khm) Szentendrén. M
eggyútam.
Bűnös világ
Hát én nem tudom, milyen átok ül az Europarkon, de december óta már két mobilnak kelt lába ott. Télen egy Siemens ST55-öt loptak el tőlem a rötyiben, vasárnap óta pedig AV mobiljának ismeretlen a tartózkodási helye érdekes módon azóta, mióta megfordultunk a Juroparkban... Áh.
2006. július 9., vasárnap
Itt a nyár
És ezt mi is jelezhetné érzékletesebben, minthogy a tevém átvarázsoltam sötétbarnábbra. Ilyen volt:
=> És ilyen most, brazil gépsortagként.Amúgy pedig tavaly nyár óta először, újra szép- és nem szakirodalmat olvasok. Cím szerint EZT.
Illetve...
1995-ben július 9-e szintén vasárnapra esett... Nézzük, mit csináltam napra pontosan 11 éve...
... Ja, kaptam egy levelet Ghanaból. Ofori Samuel írta. Elég gyenge ahhoz képest, hogy 18 éves fiú. Semmi befejezés. A happy-t is happlynak írta. OK...
26 éves önnönmagam hozzáteszi, hogy 15 évesen persze nem tudhattam, hogy Ofori valószínűleg nem Standard English-t használt, hanem valami pidgin-t...
... Ja, kaptam egy levelet Ghanaból. Ofori Samuel írta. Elég gyenge ahhoz képest, hogy 18 éves fiú. Semmi befejezés. A happy-t is happlynak írta. OK...
26 éves önnönmagam hozzáteszi, hogy 15 évesen persze nem tudhattam, hogy Ofori valószínűleg nem Standard English-t használt, hanem valami pidgin-t...
Napl(op)ó
Ma a Forgiból elhoztam két régi, kézzel írott naplómat. 1995 június 11-én vasárnap úgy éreztem, hogy a legfontosabb, amit le kell írnom a következő:
Most keltem fel. 10 óra van. Leírom, milyen kajákat utálok: gyümölcsleves; krémes; kelkáposztafőzelék; minden kókuszos dolog (kivéve: kókuszgolyó); minden túrós dolog (kivéve: túrós tészta); szilva; fokhagyma; máj; pörkölt nokedlivel.
Asszem nem sokat változtam. És sajna az íráskultúrám sem sokat fejlődött...
Most keltem fel. 10 óra van. Leírom, milyen kajákat utálok: gyümölcsleves; krémes; kelkáposztafőzelék; minden kókuszos dolog (kivéve: kókuszgolyó); minden túrós dolog (kivéve: túrós tészta); szilva; fokhagyma; máj; pörkölt nokedlivel.
Asszem nem sokat változtam. És sajna az íráskultúrám sem sokat fejlődött...
2006. július 7., péntek
.
Korán keltem, mégsem leltem még csak egy kukacot sem.
Tegnap egész nap takarítottam fürdöszoba - konyha - folyosó - nasszoba sorrendben. A nap felfedezése a Domi, a nap véleménymegosztó tusfürdője pedig a Nivea. (Ezt az utcsó vizsgám után vettem a Rossmannban, majd két órával később megláttam a Sparban 150 Huf-fal olcsóbban. Rohadt, szabad árak.)...
És ha valaki rákérdez, hogy és a másik szobával mi lesz, azt karóba húzatom.
Tegnap egész nap takarítottam fürdöszoba - konyha - folyosó - nasszoba sorrendben. A nap felfedezése a Domi, a nap véleménymegosztó tusfürdője pedig a Nivea. (Ezt az utcsó vizsgám után vettem a Rossmannban, majd két órával később megláttam a Sparban 150 Huf-fal olcsóbban. Rohadt, szabad árak.)...
És ha valaki rákérdez, hogy és a másik szobával mi lesz, azt karóba húzatom.
2006. július 5., szerda
Tudnom kell...
Az előbb Apu vagy Anyu az alábbi viccet volt képes nekem elküldeni - néhány hasonló társaságában:
Én már nem hiszek semmiben! A múltkor is bementem egy ajtón, amire azTudnom kell, melyikük volt.
volt írva, hogy NŐK, de csak budi volt.
Még asse...
Hiába az ebbőlúgysemfogokemlékeznisemmire-deazértmégis villámtanulásom éjjel egykor; hiába a kettőig tartó vihogós álmatlanság; hiába a Nagy Peti borzasztó karaoke-ja; hiába a szokás szerint reggel fél hatkor a házunk alatt pöfögő (k****) szemétszállító; hiába az ablakban burukkoló galambpár; hiába a letört cipősarkam (igen, volt nálam Menthos); hiába a fülledt metrókocsi, semmi és senki nem tudott ma megállítani, hogy végre befejezzem az (állam)vizsgaidőszakomat.
Köszönöm a kérdést, egyenlőre még nem tudom, mit fogok kezdeni magammal a nyáron, annyi dolgom van, hogy rögvest veszek egy füzetet és írok egy listát, egy olyan igazit, egy olyan önkritikusat, egy olyan sürgetőt, egy olyat, ami majd mindig lelkiismeretfurdalást okoz, ha ránézek.
De holnapig SEMMIT sem fogok csinálni.
Köszönöm a kérdést, egyenlőre még nem tudom, mit fogok kezdeni magammal a nyáron, annyi dolgom van, hogy rögvest veszek egy füzetet és írok egy listát, egy olyan igazit, egy olyan önkritikusat, egy olyan sürgetőt, egy olyat, ami majd mindig lelkiismeretfurdalást okoz, ha ránézek.
De holnapig SEMMIT sem fogok csinálni.
2006. július 3., hétfő
VB 2
Azt meg ne próbálja meg nekem senki bemagyararázni, hogy Zidane francia. Szerintem brazil. Vagy ha nem is brazil, francia biztos, hogy nem.
Hajaj, mikor 14 évesen kívülről tudtam az olasz válogatott tagjait és 60 perces kazettára (!!! - a 90 perces túl drága volt az akkori szűkös büdzsémnek, meg különben is, Apu szerint az hamarabb tönkremegy... "Nem baj kislányom, használj csak 60 perces kazettát a 90 perces focimeccs és az azt követő fél órás hosszabbítás és a tizenegyesrúgások megörökítésére... Jó lesz az...") próbáltam felvenni a döntő közvetítését a TV elé tett diktafon segítségével ("Csitt, ne beszéljetek, belehallatszik!") - no azok voltak a régi, szép idők... Ó, istenem.
Hajaj, mikor 14 évesen kívülről tudtam az olasz válogatott tagjait és 60 perces kazettára (!!! - a 90 perces túl drága volt az akkori szűkös büdzsémnek, meg különben is, Apu szerint az hamarabb tönkremegy... "Nem baj kislányom, használj csak 60 perces kazettát a 90 perces focimeccs és az azt követő fél órás hosszabbítás és a tizenegyesrúgások megörökítésére... Jó lesz az...") próbáltam felvenni a döntő közvetítését a TV elé tett diktafon segítségével ("Csitt, ne beszéljetek, belehallatszik!") - no azok voltak a régi, szép idők... Ó, istenem.
Bénaságok
Olyan hülyén néz ki, amikor valaki babakocsival jár bevásárolni, úgy, hogy a gyerek helyén egy óriási tök vagy éppen egy dinnye van.
Az is hülyén néz ki, amikor valaki úgy tesz, mintha alamuszi módon kettőig nem tudna számolni, közben pedig alattomos és sunyi és hirtelen nagyot ugrik.
Sőt. Az utóbbi nem csak hülyén néz ki, de olyan viselkedés, amit kifejezetten utálok is.
Az is hülyén néz ki, amikor valaki úgy tesz, mintha alamuszi módon kettőig nem tudna számolni, közben pedig alattomos és sunyi és hirtelen nagyot ugrik.
Sőt. Az utóbbi nem csak hülyén néz ki, de olyan viselkedés, amit kifejezetten utálok is.
2006. július 2., vasárnap
Hogy mi is az...
... a széfti kár? Egy hete tudom: A széfti kár az, ami azonnal feljön a pályára, ha én egy percnél hosszabb ideig nézem a Forma 1-et.
Elkaptuk...
... a Knight Rider legeslegelső részét a TV2-n. Hehe.
Amúgy ma kaptam egy Magnum taste-t, mert szerdán megint államvizsgázom. A múltkorira is kaptam, touchosat.
Amúgy ma kaptam egy Magnum taste-t, mert szerdán megint államvizsgázom. A múltkorira is kaptam, touchosat.
2006. július 1., szombat
Képkék
Ezek még a múltkoriak... Ez a (feltételezhetően) bodza azóta már elvirágzott:
Aztán ez meg az égszakadás-földindulás-szerű múltkori zivatar az ablakunkból, ami épp megzavarja négy szelektív hulladékgyűjtő kuka kerti partyját, de ez nem is akkora baj, hiszen a buli hangulatát már korábban megzavarta egy hívatlan fehér pözsó:
Aztán ez meg az égszakadás-földindulás-szerű múltkori zivatar az ablakunkból, ami épp megzavarja négy szelektív hulladékgyűjtő kuka kerti partyját, de ez nem is akkora baj, hiszen a buli hangulatát már korábban megzavarta egy hívatlan fehér pözsó:
Csak úgy...
Csak úgy ömlik az eső, mintha havazna. Apró, láthatatlan, sűrű pelyhekben esik az eső. És G-dúrban zúgják a fákon a kabócák (Provance-ban).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)